A mézeskalács a karácsony egyik fontos eleme

A méz sokáig volt az egyetlen édesítőszer, így bőséget, áldást jelzett az ősi kultúrákban. Gyógyító szerepe is ismert volt. Az ószövetségi vándorló népnek az Úr tejjel és mézzel folyó Kánaánt ígért, így e táplálékok az üdvösség ígéretével kapcsolódtak össze. A kereszténység Jézusban tapasztalta meg az ígéretek beteljesülését, a tej és a méz a Megváltó szimbólumaivá váltak – a tejet isteni, a mézet emberi természetével hozták kapcsolatba, így is kifejezve a megtestesülés ünnepi titkát.

A pusztában vándorló ószövetségi nép az Isten gondoskodását jelző mennyei manna ízét hasonlítja a mézhez, mézeskalácshoz. Gyakran hivatkoznak Isten igéjére, mely édes, mint a méz, s az isteni bölcsességet is hozzá hasonlítják. A kereszténység szerint Jézus ajkairól édes, üdvösséget hozó szavak erednek. Az édes íz önmagában is gyakran társul Istenhez, akinek szeretetét a bibliai szerzők ilyen módon is megragadták.

fotó: pixabay.com

A méz a népi hagyományokban is fontos szerepet kapott, a karácsonyi ünnepi asztal elengedhetetlen kelléke volt. A mézbe mártott fokhagyma szintén a kis Jézus földi, emberi és isteni természetét jelzi.

Bosnjak Mirjana néprajzkutató, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum munkatársa beszámolt arról, hogy a mohácsi sokácok körében az a népi legenda is ismert, miszerint Jézus születésekor méz hullott az égből.

A mézeskalács-készítés Baranyában is népszerű, a családi kivitelezés mellett több helyi kézműves is magas szinten műveli a díszes sütemények készítését. Polgár Zsuzsanna hazai és nemzetközi kiállításokon is bemutatta már aprólékosan kidolgozott, népi hímzéseket idéző díszítéssel ellátott mézeskalácsait. A pedagógusként is dolgozó kézműves a mézeskalács történetében is jártas. Elmondta, a mézzel készült süteményt már az ókori Rómában is ajándékba adták egymásnak, s a megajándékozott életéből vett jelenetekkel díszítették. A mintákat agyag sablonok segítségével sütötték az általában kerek tésztába.

A 11. századi Franciaországban kialakult szerzetesi központokban is virágzott a mézes tésztából készült búcsúajándékok kereskedelme, melyeket keresztény jelképekkel, történetekkel láttak el. Hazánkba Mária Terézia uralkodása környékén érkezett a hagyomány Nyugat-Európából. Polgár Zsuzsanna hozzátette, a társadalom életének változásaival együtt alakultak a mézeskalácsok díszei is. A polgárosodással a motívumok világiasodtak, megjelentek a hazánkban azóta is ismert huszár és pólyásbaba formák, később a szív alak is, a mézeskalácsok vásárfiaként is bemutatkoztak. Megjelent a tojásfehérje-mázas díszítés is, mely azóta is töretlen népszerűségnek örvend.

agrotrend.hu / bama.hu