Nem sietik el a gazdák a vetőmagok beszerzését

fotó: 123rf

Egyelőre kivárnak a tavaszi vetőmagvásárlással a gazdálkodók, míg tavaly a belvíz okozott gondot, most a támogatási pályázatok eredményeire várnak a vetésszerkezet összeállításával. Polgár Gábor, a Vetőmagszövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a gazdálkodók egy része – a gabonapiacon kialakult alacsony árak miatt – még nem adta el a tavalyi kukoricát, így az input anyagok beszerzésével szeretne addig várni, amíg sikerül jó áron túladni a készletén. Másrészt még nem zárultak le az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai pályázatok, eredmény hiányában pedig a termelők nem tudják megtervezni az idei vetésszerkezetet. Nagyon sokan szeretnének részt venni az AKG-programban, ezért az eredmények ismeretének hiányában senki nem akar elhamarkodottan dönteni – hívta fel a figyelmet a szakember.

A főbb növényfajták – kukorica, napraforgó – esetében nem várható nagyobb változás a keresletben. Az olajipari növények vetésterülete egyik évről a másikra érezhetően nem fog emelkedni, a napraforgónál a tavalyi százezer hektárra számítunk, s a kukorica esetében sem várható nagyobb elmozdulás – jegyezte meg. Ezzel szemben a takarmánynövények vetésterülete emelkedhet, ahogyan az új támogatási rendszer – a zöldítés – bevezetése a zöldtrágya és a nitrogénmegkötő növények esetében is bővülést hozhat. – Látható, hogy a lucerna nagyon keresett a vetőmagpiacon. Már a múlt évben is jelentősen megnőtt a kereslet, ami idén tavasszal folytatódik – jegyezte meg Polgár Gábor. A kereslet hatása az árakban is megnyilvánul, ráadásul amiatt, hogy az új támogatási rendszer nemcsak hazánkat, hanem valamennyi európai uniós tagállamot érinti, hatása hatványozottan jelentkezik. Ugyanakkor nem kell minden növényfaj esetében drágulástól tartani. Polgár Gábor szerint vannak olyan növények, amelyeknél már tavaly végbement az áremelkedés, idén nem várható további drágulás. A kukoricánál és a napraforgónál sem kell áremelkedésre számítani, ott a nagy árverseny és a kínálati piac a gazdák malmára hajthatja a vizet.

A múlt év egyik legnagyobb slágerterméke a szója volt: a megemelt európai uniós támogatásnak köszönhetően csaknem duplájára nőtt a termény vetésterülete Magyarországon. A vetőmagszövetség ügyvezető igazgatója szerint egyelőre nem látni, hogy az idén végül mekkora területen vetnek majd szóját a gazdálkodók, de az előző évi nagy arányú bővülés biztosan nem ismétlődik meg. A vetési kedvet a tavalyi tapasztalatok is nagyban befolyásolják majd. Ahol bevált a növény, és jó termést hozott, ott az idén is folytatják a termesztést. – Ugyanakkor sok esetben olyan területen is vetettek szóját, ahol a növény nem érezte jól magát, rossz termést produkált, adott esetben a támogatásnál elvárt egytonnás termésmennyiséget sem érte el. Itt nyilván meggondolják majd a gazdák, hogy csupán a támogatás miatt szóját vessenek-e – jegyezte meg a szakember.

Elmondta: a hazai vetőmag-előállító terület tavaly a felére zuhant. Ennek oka, hogy a korábbi években magas szaporítóterületről jelentős mennyiségű termést takarítottak be a fajtatulajdonosok és a termeltetők, így megnövekedtek a készletek. A hazai felvevőpiac gyakorlatilag évek óta stabil, nagyobb eltérések egyik fontosabb növényfajunknál sem jelentkeznek, ezért a többletet csak az exportpiacon lehet levezetni – jelezte az igazgató. Ugyanakkor az ukrán–orosz konfliktus miatt a főként Oroszországba és a kelet-európai államokba irányuló kivitel is nehézségekbe ütközött, ami jelentősen csökkentette az export mennyiségét.

agrotrend.hu / magyaridok.hu