Idén megvalósulhatnak a tervezett fejlesztések

Tovább csökkent tavaly az élelmiszeripari beruházások aránya, az Agrárgazdasági Kutatóintézet előzetes adatai szerint az egy évvel korábbi szinthez képest 17 százalékkal kevesebbet költöttek fejlesztésre az ágazat szereplői. A beruházások közül a gépekre és berendezésekre fordított összeg csökkent a legjelentősebben, 22 százalékkal. Épületek építésére és felújítására 8, járműbeszerzésre pedig 7 százalékkal kevesebb jutott, mint 2014-ben.

A legnagyobb értékű fejlesztések a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, valamint a szőlő-bor termelés és a tejtermékgyártás területén valósultak meg. Ezek értéke együtt az összes élelmiszeripari beruházás 27 százalékát tették ki. Ahogy az elmúlt három évben, a beruházásokat 2015-ben is nagyrészt saját erőből finanszírozták a vállalkozások: 2014-ben 78, 2015-ben 83 százalékban. A banki hitelek aránya ezzel együtt csökkent, az egy évvel korábbi 9 százalékról 7 százalékra. A mérséklődő tendencia egyértelműen a támogatások hiányának tudható be.

A szakemberek szerint ugyanakkor az idei év fordulópontot jelenthet az ágazatban. A kis- és mikrocégeknek, valamint a feldolgozást is végző mezőgazdasági vállalkozásoknak szánt 151 milliárd forintos kerettel meghirdetett vidékfejlesztési pályázatra eddig több mint 130 milliárd forint támogatási kérelem érkezett. A kisebb üzemek beruházásai mellett pedig hamarosan a közepes vállalkozások is hozzáférhetnek az uniós forrásokhoz. A kormány döntése nyomán a gazdaságfejlesztési programban rendelkezésre álló keretet 100 milliárd forintra emelték.

Az irányító hatósági feladatokat ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban egy 22 milliárd forintból álló vissza nem térítendő és egy 25 milliárd forint visszatérítendő – azaz kedvezményes hitel – forrásból álló csomagot tervezett, amit a kormány a legutóbbi döntésével megduplázott. A kombinált felhívás a szakmai egyeztetések után jelenik majd meg, viszont az már most biztos, hogy a 750 millió forintos felső határral elérhető támogatás 49 százaléka lehet „ingyenpénz”, vagyis vissza nem térítendő támogatás.

Bár a nagyvállalatok – az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodás miatt – nem részesülhetnek közösségi támogatásban, egyedi kormánydöntés alapján nemzeti forrásból kaphatnak támogatást a tervezett korszerűsítések megvalósításához. Erre a célra az NGM-ben egy évi 15 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, azoknak a vállalatoknak pedig, amelyek exportra is termelnek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nyújthat segítséget. A tárcánál egy felülről nyitott keretösszegű program hivatott a kiemelt beruházásokat támogatni.

agrotrend.hu / magyaridok.hu