A tej világnapján a tej világáról

E sok évezredes tiszta képet (az első írásos emlékek az időszámításunk előtti ötödik évezredből származnak a tejről és feldolgozásáról!) csak az utóbbi években, évtizedekben próbálják összemaszatolni. A szakma dolga, hogy mindenkor magas minőséggel és hangos kommunikációval, edukációval gátolja ezt. A tej világnapja kapcsán a Takarék Agrár Központ nem a tej kedvező élettani hatásait sorolja fel (bár a számos tévhit eloszlatása mindig időszerű), hanem előállításának és értékesítésének sajátos körülményeire hívja fel a figyelmet.

Fórián Zoltán

Itt van mindjárt a leginkább nélkülözhetetlen közreműködő, a tehén. A tejelő tehén olyan, mint egy Forma 1-es versenyautó: ha a bokszutcában mindent megkap, amire szüksége van a benne rejlő adottságok kihasználásra, akkor csúcsra jár. Ezek az állatok a gazdák legfontosabb és legdrágább termelőeszközei. Ezzel tisztában kell lenni akkor, amikor az alacsony árak miatt elkeseredett termelő állományának leépítéséről beszél. Ilyenkor nagy jelentőségű, hogy a pénzügyi partner milyen tájékozott, illetve elkötelezett a szektor iránt. A Takarékok hagyományosan erősek ebben a szektorban is, amit saját piaci elemzésekkel, előrejelzésekkel támogatnak agrár-elemző központjukon keresztül. Pontos képük van a válság hátteréről, jelenéről és kilátásairól. E pozíciójukban pedig nem csak saját kockázataikat tudják pontosabban felmérni, hanem az ügyfelek számára is segítséget tudnak nyújtani a kilábaláshoz.

Márpedig ez nem az első, és nem is az utolsó tejpiaci válság. A 2014 februárja óta tartó áresés viszont a legnagyobb és leghosszabb ideig tartó válságot idézte elő a magyarországi tejszektorban is. Ez az utolsó „is” szócska nagyon fontos. A tendencia ugyanis nem hazai, nem európai, hanem világjelenség. Ez jól látható a mellékelt grafikonokon, amelyek a világ, a térség és a hazai tejárak alakulását mutatják, és csaknem azonos lefutásúak. Jól érzékelhető, hogy a világpiaci trendek közvetlen hatással vannak a hazai tejpiacra. Befolyásolni nem tudjuk őket, ezért alkalmazkodnunk kell hozzájuk.

Ma már nem elég a hazai gazdálkodási körülmények alapján meghozni a stratégiai döntéseket. Ahhoz, hogy fenntartható tejtermelésben gondolkodhassunk, meg kell értenünk a nemzetközi árak mozgatóit. A globalizálódást nem kell szeretni, de figyelmen kívül hagyni kifejezetten nagy hiba. Ha viszont értjük, alkalmazkodni is tudunk hozzá. Ez napjainkban elsősorban kőkemény hatékonyságnövelést jelent. Hatékonyabb tejtermelést, hatékonyabb értékesítést, hatékonyabb feldolgozást és hatékonyabb érdekérvényesítést.

Nyilvánvaló, hogy a kormányzat eszközei nem elegendők arra, hogy a világpiaci hatásokra mélybe süllyedt tejárakat az önköltség közelébe hozza. Amit tehet, az a termelői kedv életben tartása támogatásokkal, a piac tisztítása, a fogyasztás élénkítése, amíg enyhül az árnyomás. Mindezek hatékonyságához azonban nélkülözhetetlen a szakma cselekvő támogatása. Ez az, aminek terén a mostani nehéz helyzetben előrelépés történt. A tejszakma érdekképviselete eddig is elöl járt a jogszabályok adta érdekérvényesítésben. A nemrégiben létrejött új termelői szervezet is kifejezetten azt jelzi, hogy javul az együttműködési készség a tejszektorban, és egyre többen látják be, hogy az individualizmus kora lejárt, és együttműködni immár nem lehetőség, hanem kőkemény kényszer. Az adóelkerülések és termékhamisítások elleni küzdelmet is tovább kell fokozni, de ez sem kizárólag a kormányzat feladata. Az egészséges életösztön arra kell, hogy sarkalljon mindenkit, hogy hozzájáruljon a piac tisztulásához és fejlődéséhez. Ezt a felismerést tükrözi azon cégek nevének közzététele, amelyek – a szakma véleménye szerint – zavart okoznak a tejtermékpiacon. A zászlót ugyan rendre ugyanazok viszik, de érzékelhetően nő mögöttük a sereg.

Kilátások

A tejpiaci válság hátterét és kilátásait sokkal inkább a világpiaci folyamatokban kell keresnünk, mint az uniós kvóta régóta tudott, bár kétségtelenül rosszul időzített eltörlésében. Az unió tejtermelői nem azért kezdték növelni kibocsátásukat, mert a kvóta megszűnt, hanem mert igen jó piaci lehetőségeik voltak. Mi azonban ismét „elaludtunk”, mástól várva a problémák megoldását ahelyett, hogy közös fejlesztésbe fogtunk volna. Eközben a versenytársaink felkészültek a korlátok leépülésére és kialakították azon termékek előállítását szolgáló kapacitásaikat, amelyek révén a többlettermelés is gazdaságosan eladható, akár az egységes belső piacon, akár a világpiacon. Nyugodtan lehet déjá vu érzésünk, hiszen ugyanez történt például az EU-csatlakozáskor. Persze, ez a méretű áresés mindenütt súlyos gondot okoz, de a veszteségek mértékének különbségein a túlélés múlhat.

A világméretű túltermeléshez, a tejkvóta rendszer eltörlésének negatív hatásaihoz még hozzájárult az erős dollár, az orosz embargó is, illetve a lassuló kínai gazdaság. 2014 közepe óta Kína nagyon komolyan mérsékelte tejtermékimportját a világpiacról, így az a 4-5 év konjunktúra, ami a tejtermékek világpiacán volt, hirtelen szakadt meg. Az elmúlt évek erről szóltak: mindenki azt gondolta, hogy fejleszt, mert Kínában évente két számjeggyel nőtt az importtermékek iránti igény, de 2014 közepén mindez egyszer csak megtorpant.

Ez a negatív tendencia 2014 februárja óta Magyarországon is kézzel fogható. 2016 közepére a válság már elérte a mélypontját, de a trendfordulóra még hónapokat kell várnunk. A Takarék Agrár Központ előrejelzései szerint idén Kína ismét nagyobb tételeket vesz a világpiacon, a kereslet növekedése pedig jótékony hatással lesz az árakra világszerte, hiszen a kínálat növekedése is lelassult az elmúlt két évben. Minden előrejelzés azt mutatja, hogy középtávon a tejtermékek piaca világszerte, így Magyarországon is növekedni fog. Itthon is nagyon komoly marketingprogram indult a tejfogyasztás élénkítésére, aminek hatására tovább csökkenthetjük az importtermékek arányát, amelyek minőségével és legalitásával kapcsolatban is sok kétség merült fel.

A Takarék Agrár Központ következtetései:

• Miközben a magyarországi tejtermelés hatékonysága nemzetközi összehasonlításban sem rossz, természetesen még széles tere van javításának. Sokkal nagyobb a baj a feldolgozóipar versenyképességével, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a termékpálya helyzetének érdemi javulását.

• A hosszú távú siker kulcsa továbbra is a fogyasztó kezében van. Képzése, gondolkodásának javítása közösségi feladat, ami azt jelenti, hogy mindenkié, nem csak a kormányzaté.

• A világpiac már az éledezés jeleit mutatja, a kereslet ismét emelkedni kezd, miközben a világ tejtermelésének bővülése idén tovább lassul. Ez fogja a tejárakat ismét lassú emelkedésbe fordítani, a Takarék Agrár Központ előrejelzése szerint az év második felében, várhatóan ősztől.

• Hiába fejlesztünk, nem leszünk tartósan versenyképesek, ha nem vagyunk képesek együttműködni. Szervezettség, összehangoltság, a helyzet javításának komplex megközelítése is szükséges tehát az előrelépéshez.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarék Agrár Központ