A ritkaságnak számító hársméz lett az első Baranyában

Az országos viszonylatban ritka méztípusnak számító hársméz lett a „Megye méze” a múlt hétvégén megrendezett szentlőrinci Mézes-Mázas Napon.

Kilencven mézet kóstolt végig a négy tagú zsűri a III. Baranyai Mézés-Mázas Nap alkalmából meghirdetett mézversenyen. A Rendezvény Centrumban megrendezett méhészeti eszközök kiállításán és vásárán pedig az ország minden jelentősebb gyártója és kereskedője képviseltette magát, így a baranyai méhészeknek házhoz hozták a legkorszerűbb technikát is – írja a Baranya megyei hírportál.

A Mézes-Mázas Nap azonban nem csak a szakembereknek kínált hasznos programokat, hanem az érdeklődőkre is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, akik évről évre egyre többen jönnek el a rendezvényre, hogy megkóstolják és megvásárolják a legfinomabb mézeket.

May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója kifejezetten eredményesnek is sikeresnek értékelte a Mézes-Mázas Napot.

Idén első alkalommal rendeztük meg a „Baranya megye méze” versenyt, amelyre összesen 90 mézet nevezett 42 helyi méhész. A megye méze egy hársméz lett, amely azért nagy jelentőségű, mert az országban mindössze két helyen, a Zselicben és a Mecsekben található akkora mennyiségben hársfa, amelyből mézet tudnak gyűjteni a méhek. Ez egyben jó reklám a megyének, a méznek és a helyi méhészeknek, ugyanakkor ez a hársméz tökéletesen beleillik a Kincses Baranya programba – hangsúlyozta a szakember.

May Gábor örvendetesnek nevezte a baranyai méhészek érdeklődését a rendezvénnyel kapcsolatban. Mint mondta, minden szakmai előadás telt házzal zajlott, ezek a két legfontosabb témát, az aktuális méhegészségügyi kérdéseket és a mézpiac értékesítési lehetőségeit ölelték fel.

Az egyik értékesítési módszer a kistermelők számára az üveges méz eladása, egyre többen próbálkoznak ezzel, a másik pedig a nagytermelők számára a hordós kiszerelés.

Önellátók lehetnénk, mégis van import

A magyar méz csaknem 80 százalékát az exportpiacokon értékesítik – hívta fel a figyelmet Wild János, a Méz-Világ Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a partnerek visszajelzései alapján kiváló minőségű a magyar méz, éppen ezért elsősorban minőségjavítás céljából vásárolják.

Éves szinten 20–22 ezer tonna mézet termelünk itthon, ebből 16–17 ezer tonna kerül külföldre, a maradék pedig a hazai polcokra. Ugyanakkor tavaly 1645 tonna mézet importálunk is, ami teljesen felesleges. Szerencsés lenne visszaszorítani az import mennyiségét, mert az csak gyengébb minőség lehet a hazaihoz képest – hangsúlyozta.

A mézverseny eredménye: Megye méze díj: Tojzán Zoltán hársméz (Pécs)Akác: I. helyezett: Torma László (Pécs) II. helyezett: Schneider Attila (Komló-Mecsekjánosi) III. helyezett: Nagy Dezső (Pécs)Hárs: I. helyezett: Schneider Attila (Komló-Mecsekjánosi) II. helyezett: Újváriné Balogh Andrea (Magyaregregy) III. helyezett: Nagy István (Pécs)Fajtamézek: I. helyezett: Bánhegyi Roland, napraforgó II. helyezett: Balogh Imre, virágméz III. helyezett: Tojzán Zoltán, repce.

agrotrend.hu / bama.hu