Realitások talaján a beruházási tervek

Az aszályos idõszak után, a pályázati döntések kézbesítése elõtt még mindig többségben vannak a mezõgazdaságot pozitívan megítélõ gazdálkodók – derül ki a Takarék Csoport immár negyedik alkalommal közzétett, az agrárium szereplõinek véleményét, várakozásait tükrözõ Takarék Agrárhangulati Indexébõl. A legfrissebb felmérés eredményei alapján már egy teljes éven keresztül követhettük a gazdálkodók véleményének, várakozásainak alakulását. A Takarék Agrárhangulati Index ugyanis negyedéves rendszerességgel ad képet a magyar mezõgazdaságban tevékenykedõk gazdálkodással, beruházással, finanszírozással, támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseikrõl, illetve azok változásáról.

fotó:123rf / Pixabay

A mezõgazdasági vállalkozások döntéshozói továbbra is óvatosan optimisták a gazdálkodási környezet várható alakulását illetõen. Az immár a negyedik felmérését közlõ Takarék Agrárhangulati Indexet a Takarékok hagyományosan erõs mezõgazdasági és élelmiszer-gazdasági kapcsolataira tekintettel hívta életre a Takarékbank. Az index legutóbbi felmérésének 2,23 pontos értéke jelentõsen elmarad az elõzõ negyedév 9,14 pontjától, de még mindig azt tükrözi, hogy a döntéshozók között több mint 2 százalékkal vannak többen azok, akik javulást várnak mûködési környezetükben.

A legfrissebb felmérés eredménye alapján a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka (3. felmérés: 80%) tervez, 23 százaléka nem tervez beruházást a következõ 12 hónapban. Ez a szám továbbra is jól tükrözi azt a tényt, hogy miközben fejlesztéseiket egyre inkább a piaci elvárások alapján tervezik meg, jelentõs többségük az elmúlt évek elmaradt fejlesztéseit továbbra is a pályázatok eredményétõl teszik függõvé.

A gazdálkodók többsége (52%) technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következõ egy évben, míg 28 százalékuknál változatlan formában halad tovább a gazdálkodás. Összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százalékuk a szinten tartásban, 4 százalékuk pedig a visszafejlesztésben gondolkodik.

A gépesítettség növelése, a technológia fejlesztése mint a beruházások célja jól mutatja, hogy a megkérdezettek legtöbbjénél a humán-erõforrás kiváltására, az annak való kitettség csökkentésére törekednek a jövõben.

Megjegyzés: A megoszlások összege azért nem 100 százalék, mert a gazdaság egyszerre több fejlesztést is tervezhet

A finanszírozási kérdéseinkre kapott eredmények alapján valamilyen mértékû önerõ felhasználását a beruházásaihoz a megkérdezettek közel háromnegyede tervez, viszont a jelenlegi felmérés során továbbra is a beruházók 42 százaléka támogatásból és valamivel több, mint egynegyedük hitelbõl kívánja terveit megvalósítani. Minden hetedik válaszadó (15%) mindhárom forrásból (önerõ, támogatás, hitel) szeretné biztosítani a finanszírozást. A beruházást tervezõk egynegyede csak önerõbõl, 2 százaléka csak támogatásból és mindössze 0,2 százaléka csak hitelbõl finanszírozná a beruházást. 35 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (23% önerõ + támogatás, 10% önerõ + hitel, 2% hitel + támogatás).

Felmérésünk eredményei és a szabad szavas hozzászólások alapján is egyre nõ azok aránya, akik a pályázati eredményektõl függetlenül biztosan megvalósítják tervezett beruházásukat.

A válaszadók 51 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következõ egy évben. A válaszadók több mint egyharmada (36%) vissza nem térítendõ támogatásban gondolkodik.

A technológiai fejlesztések ellenére a válaszadók több mint négyötödénél változatlan marad a foglalkoztatottak létszáma a következõ egy évben. Ez az arány jól mutatja azt, hogy kibocsátásuk növelését változatlan foglalkoztatotti létszám mellett tudják csak elképzelni, és csupán 13 százalékuk tervez létszámbõvítést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár a foglalkoztatottak számában.

A jövedelmezõségi elvárások esetében bár szinte minden második megkérdezett szerint stagnálás várható, a változásra számítók közül 8 ponttal többségbe kerültek a jövedelmezõségük romlását feltételezõk. Ágazati lebontásban az a különleges helyzet állt elõ, hogy a tisztán növénytermesztõ gazdaságok borúlátóbbak, hiszen 10 százalékkal vannak többen a romlásra számítók, az állattenyésztõk esetében ez az arány csupán 3 százalék. A válaszadók 47 százaléka a jövedelmezõség változatlanságát várja egy éven belül, 22 százalékuk várakozásai javulást, 30 százalékuk romlást jeleznek. A változatlanságot várók aránya közel azonos maradt, míg a romlást valószínûsítõk aránya 11 százalékkal emelkedett.

Az elõzõ felméréshez képest nem változott a hitelt igénybe vevõk aránya a hitellel nem kalkulálókkal szemben. A válaszadók 30 százaléka tervez, 70 százaléka nem tervez hitelfelvételt a gazdaság számára a következõ egy évben.

Régiós szintû lebontás alapján a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a beruházási kedv, annak ellenére, hogy az itt megvalósuló pályázati forrásból is finanszírozott beruházások esetében a támogatás aránya 40 százalék a többi régió 50 százalékával szemben. A nyugati országrészben, a dél-dunántúli régióban a legjobb az agrárhangulat, míg a keleti országrészben az észak-alföldi visszajelzések a legkedvezõbbek.

„A felméréshez kapcsolódó szabad szavas válaszok alapján jól érzékelhetõ, hogy a tisztában vannak hatékonysági tartalékaikkal, és azok kiaknázása fontos fejlesztési céljuk” – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezetõ agrárszakértõje. A gazdák érzékelik, hogy a kamatkörnyezet igen jó lehetõséget teremt a külsõ források bevonására, de a támogatások továbbra is fontos mozgatói a beruházási döntéseknek. Az idõjárás és a piac bizonytalanságai szintén fejlesztésekre ösztönzik a gazdálkodókat. Az elbizonytalanító tényezõkkel szemben felkészültséggel, informáltsággal, együttmûködéssel, piaci szemlélettel lehet védekezni. A Takarékok a mezõgazdaság hagyományosan meghatározó finanszírozói, többek között ezért hozták létre már évekkel ezelõtt saját agrárszakmai mûhelyüket. A Takarék Agrár Központ ugyanis éppen ezeken a területeken nyújt stratégiai tanácsot, segít a döntések elõkészítésében, megalapozásában, elõrejelzéseket készít, mindezt pedig rugalmas, teljes körû finanszírozási és befektetési kínálat mellett – emelte ki a Takarékok agrárszakmai mûhelyének szakértõje.

A Takarék Agrárhangulati Index

A Takarék Agrárhangulati Index úgynevezett egyenleg típusú kompozit index. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kérdés esetében meghatározzák, hogy milyen mértékben tér el a javulást (növekedést/bõvülést) várók száma a romlást (csökkenést/visszafejlõdést) várókétól. Az index értéke -100 és +100 közötti skálán alakulhat, amely 100-as értéket vesz, amennyiben minden válaszoló javulást és mínusz 100-at mutat, amennyiben kivétel nélkül minden válaszoló romlást vár.

A kutatás kérdõíve a gazdálkodók saját helyzetének megítélésére, jövõre vonatkozó elképzeléseire, beruházási szándékaira, hitelfelvételi terveire, a támogatások igénybevételére, a gazdálkodás hatékonyságának növelésével kapcsolatos elképzeléseire fókuszál, esetenként az ágazattal kapcsolatos szezonális kérdéseket tartalmaz. A válaszadók 97-100 százaléka döntéshozó, fennmaradó részük döntésbefolyásoló a szakterületén. Az ötszáz fõs minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. Fontos része felmérésünknek a szabad szavas válaszadás lehetõsége, amivel a kitöltõk több mint 70 százaléka rendszeresen él is. Tekintve, hogy hangulati az index, erre nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen e vélemények által mi is pontosabb képet kapunk a gazdák gondolkodásáról. A Takarékbank a felmérést negyedéves gyakorisággal végzi stratégiai partnere, az AgroStratéga közremûködésével.

agrotrend.hu / Takarék Agrár Központ