Milyen hatása lesz az új Közös Agrárpolitikának?

"Közös Agrárpolitika 2020 után – Segíti vagy hátráltatja a gazdákat az új közös agrárpolitika?" címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői hangsúlyozták, hogy a támogatáspolitika európai szinten ne változzon, a magyar gazdák pedig legalább a korábbi szintű forrásokat kaphassák meg – olvasható a NAK közleményében.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) 2020 után át fog alakulni – fotó: Pixabay

A mezőgazdasági termelőknek a közeljövőben szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a támogatásokat megkaphassák, mindeközben csökkennek a közös büdzsében az erre a célra elkülönített források.

A NAK által a témában a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében Tusnádfürdőn megszervezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen következtetésként elhangzott:

a magyarországi és a határon túli magyar gazdálkodók alapvető érdeke, hogy ne változzanak a rendelkezésre álló források, hiszen csak így biztosítható az agrárium további fejlődése.

Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára leszögezte: az mindenképpen pozitívum, hogy továbbra is lehet KAP-ról beszélni, de ezzel nem nincsenek megelégedve.

Az Európa Unió agrárminiszterei azért lobbiznak, hogy emelkedjen az agrárium számára biztosított összeg.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke szerint a KAP rendezésével kapcsolatban meghatározó igényként merül fel a stabilitás. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat össztársadalmi szerepe szűkül, egyre nagyobb "küzdelmet" kell folytatni a korábbi támogatások megtartásáért.

– Magyarország európai uniós tagsága és az ebből fakadó közös agrárpolitikabeli részvételünk előny, hiszen a fejlődést generálta, de nem kívánunk másodrendű állampolgárok lenni – jelentette ki Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.

Az alelnök szerint az előnyökért komoly árat fizetett az ország, így mindenképpen fontos, hogy megmaradjon a támogatási arány. Hozzátette, hogy a büdzsé csökkentésével és az adminisztráció jelentős növelésével azonban nem lehet a Közös Agrárpolitikát működtetni.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége elnöke szerint elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika tervezete, amelynek elvárásait túlzónak nevezte.

Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke elmondta, hogy gyakorló gazdálkodóként megpróbálnak stabilitást teremteni, felkészülni a jövőre. Ennek megfelelően a keret csökkentése elfogadhatatlan, hiszen így a jövőre való felkészülés nem biztosított.

– Termelőként azt látom, hogy egy jól működő KAP a vidék megtartó erejéhez járul hozzá

– hangsúlyozta a megyei elnök.

agrotrend.hu / NAK