Agrárpénzek

Piac

Már Budapesten is kell földadót fizetni

Egy év alatt megnégyszereződött a földadót alkalmazó önkormányzatok száma, most már 55 településen kell a magántulajdonosoknak évente általában 5-10 ezer forintot fizetniük hektáronként. Újpesten hárommillió forintra rúg a hektáronkénti összeg, igaz csak a műveletlen területek esetén.


fotó: 123rf

Nem számítunk arra, hogy az önkormányzatok tömegesen vagy kirívóan magas mértékkel vezetnének be települési adót, hiszen ezen irracionális magatartás nem szolgálná a településen élők vagy a helyben vagyontárggyal rendelkezők érdekeit – válaszolta Fazekas Sándor január végén arra a képviselői kérdésre: van-e akkor földadó Magyarországon? A tárcavezetőnek nem voltak adatai arról, hány település vezetett be ilyen terhet, ám a Világgazdaság a Nemzeti Jogszabálytár segítségével összesítette az adatokat: 55 településen kell adót fizetniük a tulajdonosoknak. Ez a négyszerese az elmúlt évinek – a szakértők hasonló mértékű terjedést vártak korábban is. Ha ez így megy tovább, jövőre már több száz település vethet ki a termőföldre adót.

A terhet már fideszes önkormányzatok is alkalmazzák. A Fidelitas alapítója, a Wintermantel Zsolt polgármester irányítása alatt álló Újpest januárban vezette be az adót, igaz, csak azokra a mezőgazdasági területekre, amelyeket nem művelnek meg. Ez az önkormányzat előterjesztése szerint 120 telket és mintegy ötven magánszemély tulajdonost jelent. A fővárosi kerület tőlük magas, hektáronként hárommilliós adót követel meg. Összesen húsz hektárról van szó, és innen szednének be 60 millió forintot.


 
A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok általában azért visszafogottabbak ennél, bár szintén több tízmilliós bevételt remélnek az új tehertől, amelyet változatos formában rónak ki a földtulajdonosokra. Általában 5-10 ezer forint a hektáronkénti tarifa, de vannak települések, amelyek aranykoronánként számolnak: ilyenkor 200-tól 400 forintig terjed a teher. A tapasztalatok szerint többen adnak mentességet a helyben lakóknak, az időseknek és a kisebb területen gazdálkodóknak. Ezek a kedvezmények ugyanúgy igencsak változatos képet mutatnak, ahogyan maguk a terhek is.

Az átlagtól eltérő adót alkalmaz például Csepreg önkormányzata, amely csak a halastónak minősülő területekre vetett ki nem is kicsiny, hektáronként 50 ezer forintnyi adót. De különleges Telki adórendszere is: itt azon belterületi földekre kell fizetni az extra magas (hektáronként kétmilliós) földadót, ahol mezőgazdasági tevékenység folyik. Vélhetően éppen ezen tevékenység folytatásától rettentenék el ezzel a lakosokat.

A települési adót tavaly év eleje óta lehetett bevezetni, a kormányzat akkor engedte meg a helyi testületeknek, hogy települési adó néven mindenre kivessenek terhet, amit az állam nem terhel. A földművelésügyi tárca csak későn jött rá, hogy a termőföld is ilyen, és bár változatos formában próbálták megakadályozni az új teher kivetését, ez nem sikerült. A földadó elleni küzdelemben annyit lehetett elérni, hogy a földtulajdonos vállalkozások és az állam mellett azoknak a magánszemélyeknek se kellejen megfizetniük az adót, akik ott vállalkozóként termelnek. Utóbbi fontos: az őstermelők közül csak az minősül ugyanis vállalkozónak, aki 600 ezer forintos éves jövedelmet bevall: a tapasztalatok szerint az önkormányzatoknak van esélyük a kívánt bevétel elérésére.

agrotrend.hu / vg.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés