Az uniós pénzek is a gazdagabb vidékekre mennek?

Budapest kapta a legtöbb, Nógrád a legkevesebb EU-s támogatást az előző pénzügyi ciklusban.

fotó: 123rf

Baranyába 300 milliárd, Tolnába kevesebb mint 115 milliárdnyi megítélt brüsszeli támogatás jutott, vagyis a Dél-Dunántúl alig valamivel több mint 653 milliárdban részesült, ami a legkevesebb a hazai régiók közül, még a fejlettségben, gazdasági, munkaerő-piaci és infrastrukturális szempontból sokkal jobb helyzetben lévő Nyugat-Dunántúl is cirka 15 milliárddal többet kapott – a ciklus megyék közötti nyertes, Hajdú-Bihar pedig egymaga alig kilencvenmilliárddal kevesebbet, míg Budapest háromszor ennyit.

– Elvileg az uniós támogatások a régiók közötti különbségek csökkentésére érkeznek az országba – magyarázta Karczagi Attila közgazdász –, vagyis mint a legfejlettebb területnek, a Budapestet és Pest megyét jelentő Közép-Magyarországnak lenne szüksége a legkevesebb pénzre. Ennek ellenére az országnak juttatott összeg közel harmada ide került.

Nem véletlen, hogy ez a régió gazdasági szempontból az uniós átlag felett teljesít egyes holland és svéd területekkel azonosan, míg a második legfejlettebb Nyugat-Dunántúlon csak az EU-átlag kétharmadát sikerül megtermelni – a Somogyot is magába foglaló Dél-Dunántúlon pedig alig 44 százalékát. Ezzel utóbbi hátulról a tizenegyedik a 251 régiót felsoroló rangsorban, holtversenyben a Dél-Alfölddel, éppen csak megelőzve a legszegényebb hazai térséget, Észak-Magyarországot.

– Ez is azt mutatja, óriási különbségek alakultak ki Magyarországon – folytatta a közgazdász –, s miután a felzárkóztatást elősegítő pénzeket az eredeti szándékkal ellentétben nem differenciáltan osztották el idehaza, s láthatóan nem volt szándék, hogy a leszakadó térségeket helyzetbe hozzák, a szakadék tovább mélyül az egyes országrészek között. A szakember szerint a döntéshozók, a pályázatok elbírálói, a támogatások odaítélői a könnyebb utat választották: ahol már létezett erős ipar, megfelelő infrastruktúra, s olyan cégek vagy oktatási központok, melyek saját forrásból nagyobb összeget tudtak kutatás-fejlesztésre fordítani, nyilvánvalóan könnyebben feleltek meg az egyes pályázati feltételeknek.

– Ha az alapcélt bárki komolyan vette volna, sokkal jobban irányítani kellett volna a pénzeket – vélte Karczagi Attila –, sok esetben plusz állami támogatással lehetővé tenni, hogy a leszakadó régiókba jusson az összeg nagyobb része. Emellett természetesen a helyi lobbi érdekérvényesítő-képessége sem elhanyagolható: alapvetően Hajdú-Bihar, Borsod vagy éppen Szabolcs gazdasági mutatói semmivel sem jobbak, mint például Somogyé, mégis több mint kétszer annyi jutott nekik. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az M3-as autópályának köszönhetően könnyebben megközelíthetővé vált az ország északkeleti, keleti része, ezzel szemben Somogyban immár több mint egy évtizedes ígéret, s jelen állás szerint 2019-ig az is marad a 67-es gyorsforgalmi út. Nem véletlen, hogy a Lego Nyíregyházára települt, s nem például Kaposvárra.

A közgazdász hozzátette: Somogy településszerkezete és mezőgazdasági jellege miatt amúgy is hátrányból indult, sokkal kevesebb cég akad, mely részt tud venni a pályázatokon, ezek is tőkeszegényebbek, mint a gazdagabb térségekben működők, ráadásul ezek a nem megfelelően képzett munkaerő miatt sem tudnak az általuk remélt ütemben fejleszteni. – Míg Győrben az Audi akár saját erőből is folyamatosan fejleszt, s ezáltal a beszállítói számára is évekre előre kiszámítható jövőképet ad, addig egy somogyi vállalkozás számára már egy olyan alapfeltétel is gondot jelenthet, hogy néhány évre garantálnia kell bizonyos létszámú álláshelyet – jegyezte meg Karczagi Attila. – Az óvatosság viszont visszahúzó erejű, s az elmaradó tíz- vagy éppen százmilliárdokat nem lehet majd pótolni később sem, azaz ezeket az összegeket már elbukta a térség, s mivel 2020 után ebben a formában már nem érkezik uniós támogatás, a hazai büdzséből kellene kipótolni, ám erre kevés az esély: ha eddig az „ingyenpénzből” sem jutott elég, miért osztanának ide többet a saját kasszából?

Somogy Baranyával és Tolnával együtt átlag 11 900 dolláros egy főre jutó hazai összterméket tud felmutatni, szemben a 26 600 dolláros uniós átlaggal. Az Eurostat adatai szerint a Közép-Dunántúlon harmadával, a Nyugat-Dunántúlon felével magasabb az egy főre jutó GDP, a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország statisztikája pedig jobb, mint az uniós átlag, s 2,4-szerese a dél-dunántúlinak.

A régión belül Somogyban a legalacsonyabb, Tolnában a legmagasabb az egy főre jutó GDP, ráadásul a megyén belül is óriásiak a különbségek: nem lehet összehasonlítani a kaposvári körülményeket egy a megyeszékhelytől több tíz kilométerre fekvő aprófaluéval, melyekben a legszegényebb bolgár vagy román régiókéhoz hasonlatos az életnívó.

Megítélt EU-s támogatások

– Budapest 2051,6 milliárd Ft
– Hajdú-Bihar 576,3 milliárd Ft
– Szabolcs-Szatmár-Bereg 513,2 milliárd Ft
– Borsod-Abaúj-Zemplén 501,4 milliárd Ft
– Csongrád 494,4 milliárd Ft
– Pest 441,3 milliárd Ft
– Fejér 362,9 milliárd Ft
– Győr-Moson-Sopron 362,7 milliárd Ft
– Bács-Kiskun 341,3 milliárd Ft
– Baranya 300,5 milliárd Ft
– Békés 287,2 milliárd Ft
– Jász-Nagykun-Szolnok 270,5 milliárd Ft
– Somogy 238,5 milliárd Ft
– Heves 213 milliárd Ft
– Veszprém 211,8 milliárd Ft
– Zala 171,4 milliárd Ft
– Komárom-Esztergom 153 milliárd Ft
– Vas 132,9 milliárd Ft
– Tolna 114,6 milliárd Ft
– Nógrád 110,7 milliárd Ft