A Visegrádi államok a diszkrimináció ellen lépnek fel az uniós kutatási finanszírozásban

A román tanácsi elnökség hangsúlyozza azon törekvését, hogy az EU-ban átfogó biogazdálkodási stratégiát alakítson ki. Ezt hangsúlyozta Petre Daea román mezőgazdasági miniszter az EU mezőgazdasági tanácsának ülésén hétfőn Brüsszelben. Németország mezőgazdasági minisztere, Julia Klöckner segítséget kíván nyújtani annak biztosításához, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok számára ne függesszék fel az EU 2020-as „Horizont Európa” kutatási keretprogramjából a megígért 10 milliárd eurót.

EU Mezőgazdasági Tanácsának elnöke Petre Daea a biogazdálkodást a román tanácsi elnökség prioritásává tette – Fotó:Consilium.eu

A romániai EU Tanács elnöksége a biogazdálkodást az EU mezőgazdasági tanácsában prioritásnak nevezte. Egy nemzetközi konferencián, április 4-5-én és június 3-án és 4-én Bukarestben tartott informális EU Mezőgazdasági Tanácsban a jövő témája kiemelt fontosságú lesz.

Számos közép- és kelet-európai tagállam ellenzi az EU Horizont 2020 kutatási keretprogramjának jelenlegi finanszírozási gyakorlatát. Míg a közép- és kelet-európai országok a jelenlegi hétéves kutatási programban az EU második legnagyobb költségvetésének éves szinten mindössze 2,5%-át kapták Brüsszeltől – amely évente 55 milliárd eurót biztosít a kutatás és az innováció számára – a közép- és kelet-európai tagállamok a 2021–2027 közötti új költségvetési időszakban már nem akarják – „csak alamizsnával beérni ", ahogy az egyik EU diplomata megjegyezte.

A visegrádi államok már nem akarnak hosszú távon alamizsnán élni

"A jövőben erősebb regionális egyensúlyt várunk el!" 

– mondta Magyarország brüsszeli állandó EU-képviselője a közelmúltban a „Horizont Európa” program háromoldalú megbeszélésein, javasolva a milliárdos kutatási pénzek tisztességes elosztását is a korábban hátrányos helyzetű visegrádi országok bevonásával.

A négy közép-európai visegrádi állam – a brüsszeli zsargonban V4 néven is ismertek – Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország arra törekszik, hogy a 2020-tól küszöbön álló agrártámogatások csökkentését képes legyen részben ellensúlyozni az uniós kutatási programok finanszírozására szánt pénzek lehívásával. Ezzel azonban ellentétes az EU kutatási programjának jelenlegi finanszírozási rendszere. És erről egy német professzor gondoskodott Brüsszelben.

A német elnök kizárta a keleti államokat az EU kutatási finanszírozásából

A Német Kutatási Alapítvány (DFG) korábbi elnöke, dr. Ernst-Ludwig Winnacker volt az, aki az Európai Kutatási Tanács (ERC) első főtitkáraként 2002 és 2004 között, az EU kutatási finanszírozásában változásokat harangozott be Brüsszelben.

A múltban, 2000-ig, a támogatásokat – elsősorban regionális arányban – az egész EU-ban osztották szét, Winnackernek azonban sikerült elérnie, hogy az EU kutatási támogatások a Horizont 2020 néven ismert új költségvetési előirányzatban már csak a kiválasztottak számára legyenek biztosítottak. Ennek eredményeképpen a Budapest – Varsó tengelyen elhelyezkedő, volt KGST-államok, amelyeket a Szovjetunió idején pénzügyileg „kiszárítottak”, számos tudományterületen középszerűvé rövidültek.

„A jövőben csak a legjobb tudósok kaphatnak támogatást az EU-büdzséből, függetlenül azok állampolgárságától és a tevékenységük helyétől. A legfontosabb, hogy Európában végezzenek kutatást!"

– adta ki a jelszót akkoriban Winnacker.

E finanszírozási politika eredménye a közép- és kelet-európai innovációs és kutatási terület célzott kizárásához vezetett. Ez ellen nemcsak a V4 mezőgazdasági miniszterei tiltakoznak hevesen.

Klöckner közvetíteni akar kelet és nyugat között

A top agrár kérdésére, hogy vajon "Németország elsőként" a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium (BMEL) érdekében az európai mezőgazdaságot támogató kutatási költségvetésből származó milliárdos támogatásokkal kapcsolatos további tárgyalásokat javasló álláspont mellett áll-e? – Julia Klöckner miniszter a következőket válaszolt az EU Mezőgazdasági Tanácsának ülésére érkezve hétfőn Brüsszelben.

"Európa csak együtt cselekedhet. Egyetlen ország sem tudja egyedül összetartani vagy egyedül meghatározni Európát." 

Ezért először is el kell ismerni, hogy az EU-ban nagyon eltérő termelési viszonyok vannak. Ez a sokféleség nem hátrányos, hanem kihívást jelent, ezért nem kellene hátrányosan érintenie az egyik vagy a másik régiót. Klöckner jelezte, hogy hajlandó arra, hogy a közép- és kelet-európai államokat e létfontosságú kérdésben védelemben részesítse.

A biogazdálkodás hatalmas potenciált jelent a jövő számára, különösen az erdészetben és a mezőgazdaságban, valamint a biomasszából származó energiatermelésben. Az EU kutatási támogatásainak az EU leginnovatívabb régióiban tartása még 2020 után is, tovább mélyítené a nyugati és keleti, valamint az északi és déli országok közötti szakadékot, erre hívták fel a figyelmet a brüsszeli megfigyelők.

Agrotrend.hu