A hét témája: a zöldítés egy éves tapasztalatai

Az elmúlt egy évben az is kiderült, hogy a zöldítés finomhangolásra, átalakításra szorul, különös tekintettel arra, hogy 2017-től már nem lehet szankciómentesen „hibázni”, ez ugyanis már az alaptámogatás csökkenését vonhatja maga után.

Az Európai Unió történetében meghatározó szerepet játszik a Közös Agrárpolitika (KAP), hiszen 1962 óta ez az intézkedéshalmaz köti le a közös költségvetés egyik legjelentősebb részét. Az elmúlt két évtizedben markáns változásokon ment át ez az európai vívmány: egyre komolyabb és színesebb elvárásokat támaszt vele szemben a globális piac, az európai társadalom és az átalakulóban lévő éghajlat. A 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban, 2015-től új szabályok szerint használjuk fel a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket. Érdemes megemlíteni, hogy a költségvetési tárgyalások kezdetén közel sem volt magától értetődő, hogy a Közös Agrárpolitika megőrizheti korábbi szerkezetét, valamint korábbi forrásainak nagyságrendjét. Az Állam- és Kormányfők Európai Tanácsa végül úgy döntött, hogy megőrzi a kétpilléres agrárpolitikát, benne a közvetlen kifizetéseket. Ám egyúttal arról is döntöttek, hogy a közvetlen támogatások egy meghatározó hányadát – 30 százalékát – kifejezetten az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kell fordítani. Ez utóbbiakat nevezzük összefoglalóan zöldítésnek.

A zöldítés kifejezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységeket, azaz gyakorlatokat takar. A zöldítés a KAP reform eredményeképpen, 2015-től került bevezetésre. Elsődleges célja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá a mezőgazdaság alapját is képező környezet és természeti erőforrások megőrzéséhez. Minden gazdálkodónak, aki egységes területalapú támogatást igényel, teljesítenie kell ezeket a gyakorlatokat, hacsak valamilyen módon nem mentesül.

Magyarország az egyik legrugalmasabb feltételrendszert alakította ki a zöldítésben az uniós keretrendszeren belül. Ennek ellenére – mint minden újdonság bevezetésekor – voltak, akik számára bonyolultnak tűnt az igénylés, és olyanok is, akik a hibák következtében kisebb-nagyobb támogatási összegektől estek el. A hazai agrárkormányzat most azért lobbizik több más tagállammal együtt Brüsszelben, hogy a rendszer egyes részei egyszerűsödjenek. Készülőben van egy javaslatcsomag, amely a nyáron kerülhet az Európai Bizottság elé, s amelynek pontjairól még idén ősszel döntés is születhet.

Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott nemrég, hogy a következő hónapokban újabb egyszerűsítési javaslatokat tesz majd, a vonatkozó uniós jogszabályok száma jelentősen csökkenhet. Egyébként a legtöbb nehézséget a zöldítésre vonatkozó új rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos problémák okozzák. Sok esetben logikátlannak tűnik az uniós szabályozás, így például nehezen indokolható, hogy ugyanazon vegetáció miért éppen 20 méter szélességig tekinthető ökológiai jelentőségűnek, és afelett miért nem.

fotó: agrotrend.hu

A tapasztalatokat összegző kamarai konferenciáján Győrffy Balázs, a NAK elnöke úgy vélekedett, az előző évi egységes kérelembenyújtás jelentős leterheltséget jelentett a falugazdászoknak és komoly fejtörést okozott az erre vállalkozó gazdálkodóknak. A rendszer ugyanis a korábbi évek gyakorlatától nagymértékben eltért. Minden gazdálkodó részére át kellett adni az új jogcímekkel kapcsolatos ismereteket, és meg kellett vizsgálni a területükön jelenlévő és létrehozható potenciális EFA (ökológiai célterület) elemeket. Az újdonságok hiányos ismerete, valamint a zöldítés ökológiai jelentőségű területeinek kijelölése és berajzolása nem csak a kérelmezés folyamatát tette hosszadalmassá, de a hibák számát is jelentősen megnövelte.

Mindezek ellenére Magyarország a többi uniós tagországhoz viszonyítva élen járt a tavalyi kérelembeadások számát tekintve. Az új jogszabályi környezet ellenére is a korábbi években megszokott számú kérelmet adtak be, és jellemzően a szankciómentes beadási időszakban, azaz a határidők betartásával – hangsúlyozta az elnök. Több országban ezzel szemben a kérelmek számának csökkenése volt tapasztalható, a britek például a papír alapú kérelembeadásra kellett, hogy áttérjenek, mivel az elektronikus rendszerük összeomlott. Eközben Magyarország negatív következmények nélkül teljesítette ezt a nehéz időszakot – tette hozzá.

A tavalyi egységes kérelembeadás időszakában a falugazdászok a 180 ezer kérelemből mintegy 135 ezer esetében működtek közre. Ez a beadott kérelmek háromnegyedét jelenti. A falugazdászok segítségével a gazdálkodók többsége sikeresen teljesítette a zöldítés követelményeit. A falugazdászok számára országosan több helyszínen is képzést tartott a kamara. Országos előadássorozatot szerveztek, valamint több gazdálkodói fórumot is rendeztek. A gazdászok csoportos tájékoztatókat tartottak, amelyeken a zöldítési támogatással kapcsolatos – akkor rendelkezésre álló – ismereteket adták át. Azonban a részletszabályok a Bizottság munkája nyomán még az év során is többször módosultak, ezért még a felkészült gazdálkodóknak is nehézséget jelentett a zöldítés helyes megvalósítása – mondta Győrffy Balázs.

A 2015-ös kérelmezési évben tett EFA bejelentések alapján elmondható, hogy a gazdálkodók jellemzően a táblaszintű elemekkel teljesítették az EFA kötelezettségüket. Ezek közül első helyen a parlag, a második helyen a nitrogén-megkötő növényekkel beültetett területek, a harmadik legnagyobb darabszámmal pedig az EFA másodvetések szerepeltek.

A parlag, a nitrogénmegkötő növény és az EFA másodvetés ugyanis nemcsak EFA elemként elfogadható, hanem akár a diverzifikáció egy kultúrájaként is. A táblaszintű EFA elemek választása mellett szólt az az érv is, hogy azok feltételrendszere jóval átláthatóbb és sokkal könnyebben teljesíthető, mérhető, mint a tájképi elemek, vagy más EFA elemek terén támasztott elvárások.

Mivel létrehozásuk, és a kérelmező felületen történő kijelölésük is könnyebb volt, ezáltal a gazdálkodók sokkal biztosabban remélhették, hogy nem vétenek az előírások ellen, és jogosultak lesznek a teljes zöldítési összegre – mondta a konferencián Győrffy Balázs.  A tapasztalat azt mutatja, hogy a védett tájképi elemeket csak biztonsági többletként jelölték be arra az esetre, ha a táblaszintű EFA egy részét mégsem fogadnák el. A falugazdászok a termelőknek is minden esetben azt a javaslatot tették, hogy mindenképpen jelöljenek biztonsági többletet a kérelmeikben, arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva nem fogadnák el az összes bejelentett EFA területüket.

A diverzifikáció terén nagyobb problémák nem jelentkeztek, azt leszámítva, hogy annak technikai részleteire csak későn derült fény. Bár a maga átváltási és súlyozási tényezőivel az ökológiai jelentőségű célterület is a bonyolultabb intézkedések sorába tartozik, azonban a diverzifikáció különböző kultúráinak megvalósítása a diverzifikációs időn belül talán a legnehezebben érthetőnek bizonyult a gazdálkodók számára. Ennek ellenére erre az intézkedésre nem volt jellemző a vétség, ebben a nitrogénmegkötő növények, a másodvetés és a parlag kultúraként való elfogadhatósága is jelentős szerepet játszott – hangsúlyozta a kamara elnöke.

Tavaly – minden igyekezet ellenére is – több esetben nem megfeleléseket állapítottak meg az ellenőrzések során, főleg az EFA területek kijelölése kapcsán – összegezte a tapasztalatokat Győrffy Balázs. Szerencsére az új támogatási rendszer indulásának évében ezekben az esetekben lehetőség nyílt kompenzáció keretében újabb EFA elemeket bejelenteni. A falugazdászok ebben az időszakban is a gazdálkodók rendelkezésére álltak, így ez a mechanizmus sok gazdálkodónak segített abban, hogy elkerüljék a zöldítési támogatásuk csökkentését.

2016-tal kapcsolatban Győrffy Balázs arról tájékoztatott, hogy az idén nem lesz lehetőség EFA kompenzációra, azonban számos újítás segíti majd a gazdákat a pontosabb benyújtásban.

fotó: agrotrend.hu

Az előző évben az EFA elemek kijelölése, valamint az egyes jogcímek tekintetében történő tájékozódás rendkívüli mértékben megnövelte a támogatási kérelem elkészítését. Idén azonban várhatóan az ehhez szükséges idő jelentősen csökkenni fog, mert a gazdálkodók már valamelyest ismerik az új támogatási rendszer feltételeit.
A 2016-os egységes kérelem beadásának idejére az EFA elemek közül a fasor MePAR lehatárolása megtörténik, így a szántóterületükkel szomszédos fasorokat már nem kell lemérniük és berajzolgatniuk, elegendő csupán jelezniük, hogy azt EFA-ként szeretnék elszámolni.
A fedvények nem csak a kérelmezés idejét, de a hiba valószínűségét is csökkentik. Bevezetik továbbá – a Bizottság egyszerűsítési programja keretében – az előzetes ellenőrzés intézményét is, amely szintén a támogatáscsökkentés elkerülését segíti majd, és amelynek keretében az ellenőrzés kiterjed az EFA bejelentésekre is.

Éves szinten mintegy négyszáz millió eurónyi támogatás érkezik úgy Magyarországra, hogy a gazdálkodók a zöldítés 2015-ben bevezetett követelményeit teljesítik. Ezek új előírások, amelyek korábban nem léteztek, tehát mindenkire az újdonság erejével hatottak, így „lakva” ismeri meg mindenki a rendszert. Zajlik az Európai Unióban is egy olyan folyamat, hogy hogyan lehet ezt még élhetőbbé, minél kevésbé bürokratikussá alakítani – nyilatkozta nemrég portálunknak Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára.

Az látszik, hogy az Európai Bizottságnál az agrárbiztos hajlandó egyszerűsítésekre, és éppen ezért nekünk azon kell dolgoznunk, hogy minél több olyan egyszerűsítést megpróbáljunk beépíteni a nyárig formálódó egyszerűsítési csomagba, amely élhetőbbé teszi a magyar gazdálkodók számára ezt a rendszert – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette, azt fontos hangsúlyozni, hogy nem törlődik el a zöldítés, csak finomhangolásról beszélünk, hiszen a 2013-ban az eu-s intézmények által kötött politikai megállapodás, amely alapján az agrártámogatásoknak ezt a részét így fizetjük, nem kerül felülírásra, hanem ténylegesen a végrehajtásnak a részletei azok, ahol van mód előrébb lépni. Kezdve attól, hogyan, miképpen kell ellenőrizni, odáig, hogy mondjuk, egy fás sávnak milyen szélesnek kell lennie.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy egyelőre bármi is történik a zöldítésben, bármilyen hiba, az az alaptámogatását nem érinti, 2017-ig nem is érintheti. Ez egy olyan tanulási időszak, amikor mindenkinek a zöldítési pénzét érinti csak, ha hibázik. A 2017-ben benyújtott támogatási kérelmek esetében indul meg az az új eleme a rendszernek, hogy érintheti az alaptámogatást is a zöldítésben elkövetett hiba.

Dragovácz Nikoletta, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökhelyettese arról beszélt a konferencián, hogy a korábbi uniós egységes területalapú SAPS-támogatás oszlott ketté alaptámogatásra és zöldítésre. A támogatás igénybevételéhez szigorú uniós szabályoknak kell megfelelni, a követelmények megfelelő teljesítéséhez az MVH is segítséget nyújt. Elmondta: a múlt évi zöldítési támogatást már az igénylők 86 százaléka megkapta, ők 66,4 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Hozzátette: a többiek még azért nem kapták meg a pénzt, mert zöldítési támogatás kifizetésnél sok elemet kell vizsgálni és ez időbe telik, illetve a kifizetés is több részletben történik.

fotó: agrotrend.hu

Zöldítés a gyakorlatban

A zöldítés három különböző gyakorlat összessége:

• állandó gyepterületek fenntartása: az állandó gyepterületeknek minősülő területeket meg kell őrizni.
• terménydiverzifikáció, azaz a növénytermesztés diverzifikálása, változatosabbá tétele: 10 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben a szántóterü- leteken legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteni, míg a 30 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább három féle növénykultúrát. Két kultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75%-át foglalhatja el, három növény esetén pedig a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át.
• ökológiai jelentőségű területek kijelölése (EFA): a 15 hektár fölötti szántóterü- leten gazdálkodóknak a szántóterületük legalább 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai jelentőségű területet kell kijelölniük. Ilyenek lehetnek például: a parlagon hagyott területek, az ökológiai jelentőségű másodvetés, a fasor, a fás sáv, vagy a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek, de sokféle lehetőség (összesen 18 típus) közül lehet kiválasztani a gazdaság számára legkedvezőbbeket.

A zöldítés szabályainak értelmezéséhez fontos kiemelni, hogy az egyes gyakorlatokat nem parcella, hanem gazdaság szinten kell értelmezni: azaz például az összes szántóterület 5 %-ának megfelelő ökológiai jelentőségű területet sem minden egyes parcella esetében kell kijelölni, hanem az egyes kijelölt területek összesítésével kell elérni az 5 %-ot gazdaság szinten.

agrotrend.hu