Visszaharapnak a szankciók, kérdés, meddig bírja a klíma

A magyar közéletben is éles viták folynak arról, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók többet ártanak-e az európai gazdaságnak, mint az orosznak. Az Európai Bizottság friss jelentése félig-meddig erre a következtetésre jut az eddigi helyzet alapján. Viszont az EU szerint hosszabb távon hasznos lehet az import gyorsított kivezetése, ha felgyorsítja az átállást az alternatív energiahordozók használatára.

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta prognózisát azzal kapcsolatban, hogyan léphet előre az EU a megújuló energiaforrások termelésének növekedésében, miközben mérsékli függőségét az Oroszországból importált fosszilis energiahordozóktól. A jelentés elismeri, hogy az utóbbi miatt a kontinens kénytelen lesz tovább támaszkodni szénkészleteire, mint korábban tervezték – derül ki a CNBC ismertetőjéből.

Fotó: Pixabay

A REPowerEU névre keresztelt terv szerint az energiatakarékosság erősítésére, a zöldenergia-átállás felgyorsítására és az orosz energiafüggőség mielőbbi leépítésére 2022 és 2027 között 210 milliárd eurót kell költeniük a tagállamoknak (ez Magyarország éves GDP-jének nagyjából másfélszerese). Az Európai Bizottság legradikálisabb javaslata az, hogy a tagállamok emeljék meg a megújuló energiaforrások súlyának növelésével kapcsolatos céljukat. E szerint ezek arányát a teljes energiamixen belül 2030-ra nem negyven, hanem 45 százalékra kellene felvinni.

Ahogy arról részletesen írtunk, a REPowerEU-javaslat négy pillérre épül, amelyeknek köszönhetően az EU 2027-re akár teljesen leszakadhat az orosz energiaforrásokról. A tervezet egyébként vészforgatókönyvként is használható, ha az orosz gázszállítás egyik pillanatról a másikra megszakadna.

az energiahatékonyság fejlesztése,
az energiaellátás diverzifikálása,
a megújuló energiaforrásokra való áttérés felgyorsítása a fő irány,
de energetikai befektetéseket és fedezeti megoldásokat is tartalmaz.

Az európai javaslat egy időben jelent meg azzal, hogy Dánia, Hollandia és Németország bejelentette: együttesen 65 gigawattra akarják emelni offshore szélenergia-termelési kapacitásukat 2030-ra, majd az évszázad közepére el akarják érni a 150 gigawattot (a paksi atomerőmű áramtermelési kapacitása két gigawatt).

Nem lesz olcsó

Az Európai Bizottság becslése szerint az orosz olajimport helyettesítése 1,5-2 milliárd euró értékű beruházást igényel, az orosz gáz kiváltását segítő folyékonygáz-import biztosításához pedig tízmilliárd euró értékű fejlesztésre lesz szükség 2030-ig.

Ezzel egyidejűleg kellene leszorítani a szén-dioxid-kibocsátást ugyaneddig az időpontig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal. A 2050-es cél a nettó karbonmentesség elérése, azaz a légkörben felhalmozódó szén-dioxid-kibocsátás megszüntetése.

A REPowerEU-ból az is kiderül, hogy az orosz olaj- és gázfüggőség leépítésének nagy ára van, nevezetesen a meglévő szénkapacitásokra hosszabb ideig kell építeniük az EU-tagállamoknak, mint korábban tervezték. Hasonló a helyzet a nukleáris energiával és a kontinensen található gázmezőkkel.

A jelentésnek ez a része nem kerülte el a környezetvédők figyelmét. „A REPowerEU-ban foglalt tervek állítólag a zöldenergia-átállás felgyorsítását szolgálják, ám az Európai Bizottság az egyik kezével (ezen a téren) ad valamit, amit a másikkal (a fosszilis energiahordozók túlélésével) elvesz” – véli Eilidh Robb, a Friends of the Earth Europe környezetvédelmi szervezet aktivistája. A szükséges és helyes zöldenergia-projektek mellett ötven olyan projekt is szerepel a tervek között, amelyek meghosszabbítják, sőt bővítik a hagyományos energiahordozók felhasználását.

agrotrend.hu / Index