Van, ahol nincs, és van, ahol már túl sok van

A budapesti Víz-világtalálkozón a vízgazdálkodásban is el kell érni azt a szemléletváltást, amelyet a párizsi klímacsúcs eredményezett az éghajlatváltozás kezelésében – emelte ki Áder János köztársasági elnök a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában pénteken reggel. Az államfõ az interjúban elmondta: a jövõ heti világtalálkozóra nagy az érdeklõdés: míg a három évvel ezelõtti, szintén Budapesten tartott tanácskozáson 1100-an voltak, most kétezer embert várnak. 111 ország képviselteti magát, ebbõl 35 ország miniszterelnöki vagy miniszteri szinten. Továbbá kilenc fejlesztési bank és két nagy világszervezet (az ENSZ és a Világbank) képviselõi is részt vesznek a három napos találkozón – emelte ki.

A probléma komolyságát  hangsúlyozta Láng István, az Országos Vízügyi Fõigazgatóság mûszaki fõigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna vasárnapi mûsorában, mondván, mintegy 40 milliárd forintnyi kárt okoz az aszály évente Magyarországon.  Ehhez képest a belvíz 15, az árvíz 10, a helyi vízkár pedig körülbelül egymilliárd forintnyi kárt okoz évente. Ez fõként azért van így, mert az aszály egy lassú, elhúzódó folyamat és nagy területet érint – magyarázta a szakember. Hozzátette, 2012-ben a rendkívüli szárazság miatt az átlagos érték tízszeresét, több mint 400 milliárd forint kárt okozott az aszály.

Vízért tüntetnek az emberek Bolíviában

Újabb, már a második tó száradt ki Bolíviában az országot hosszú ideje sújtó aszály miatt, amely a fõvárosban is súlyos vízhiányt okoz. Az eredetileg 135 négyzetkilométeres, 3686 méterrel a tengerszint felett található Uru-Uru-tóból csak egy alig néhány méteres pocsolya maradt az El Deber címû lap szerint. Kilenc hónappal ezelõtt a mindössze 50 kilométerre délre fekvõ és 2300 négyzetkilométeres Poopó-tó – Bolívia második legnagyobb tava – száradt ki.

A tavaktól kétszáz kilométerre északra fekvõ La Pazban hozzávetõleg 400 ezer ember szenved két hete vízhiánytól. A fõváros környéki három tározómedencében a szokásosnak alig a harmadára csökkent a víz szintje. A hatóságok bejelentették, hogy a jövõ héten napi hárommillió liter vizet szállítanak a helyieknek tartálykocsikkal – közölte az ABI bolíviai hírügynökség. La Pazban többször is tüntettek a kormány ellen a vízellátás hiánya miatt. Evo Morales elnök a héten szükségállapotot hirdetett az aszály miatt, amely 1980 óta a legsúlyosabb a dél-amerikai országban.

Kritikus a helyzet Európában is

Továbbra is kritikus a helyzet Olaszország északi részén az áradások miatt. Vannak olyan területek, ahol 500 mm esõ esett ezen a héten. Magyarországon helyenként ez az éves átlag. Tehát egy hét alatt esett egy évnyi csapadék az olasz hegyekben. Ezek után nem is lehet csodálkozni, hogy szinte mindent visznek a megáradt folyók.

Hatalmas robajjal zúdult keresztül az olaszországi Imperia községen a hegyrõl érkezõ sárlavina. Mindent magával sodort, ami az útjába került. Félelmetes sebességgel száguld keresztül Savona városán is a megduzzadt Quiliano folyó: szinte az összes utca víz alatt áll, az autók többsége pedig a folyó által lerakott hordalékdombokon vesztegel. A folyók az utóbbi pár nap heves esõzései miatt kiléptek medrükbõl Észak-Olaszország két régiójában: így Liguria mellett Piemont is már napok óta küzd a sebes víztömeggel. Az egyik legkritikusabb helyzet Garessio városában volt, ahol a Tanaro folyó átbukott egy központi hídon, ezzel kettéosztotta a várost. Több méteres hullámai pedig utat törtek maguknak, és elárasztották az utcákat. A helyiek csak szombat délutánra lélegezhettek fel: az áradat szelídült, a vízszint pedig bõ egy métert csökkent. A várost most iszap és hordalék borítja, a lakosok a hatóságokkal együttmûködve megkezdték a helyreállítást.

Torinóban ezalatt hatalmas darukkal próbálták kivontatni azokat a városnézõ hajókat, amelyeket még pénteken sodort el a Pó folyó és vágott neki az egyik hídnak. Számos település most is víz alatt áll. Moncelieri-ben derékig érõ vízbõl gumicsónakokkal mentik továbbra is a víz fogságában rekedteket. Az árvíz sújtotta területeken rengeteg híd és út járhatatlan, a vasútvonalak egy részét is le kellett zárni. Százakat költöztettek ki otthonaikból. Az érintett régiókban továbbra is a legmagasabb fokú az árvízriasztás, még a kihirdetett szükségállapot is érvényben van.

A hét során a Földközi-tenger negyedik és hetedik legnagyobb szigetét is elérte az ítéletidõ. Így Korzikán, a francia szépség szigetén a szerpentinekre vízesésként zúdultak a felduzzadt patakok. A hidak többségét elmosta az ár. A hatóságok a sziget mindkét megyéjében csaknem nyakig érõ vízbõl gumicsónakokkal mentették ki az épületekben rekedteket. Az olaszországi Szicílián is pont egy hete heves esõzés okozott áradásokat és földcsuszamlásokat. Azóta is folyamatos a szükségállapot, a helyreállítás megkezdõdött, az alagutak nagy részét már megnyitották, azonban egyes utak továbbra is járhatatlanok. Az olaszországi áradásokban sajtóértesülések szerint egy ember meghalt hármat pedig még keresnek.

agrotrend.hu / hirado.hu, MTI, Origo.hu