Üstökösgém fiókákat gyűrűztek a szegedi Fehér-tavon

A fiókák ilyenkorra már elérik a gyűrűzhető méretet, azaz a lábuk már nem vastagodik tovább, így nem áll fenn az a veszély, hogy a gyűrű később elszorítaná.

A gólyafiókákhoz hasonlóan egyedi számmal ellátott azonosító gyűrűt kapnak, egyik lábukra fémgyűrűt, a másikra műanyagból készült ún. színes gyűrűt, amelyen akkora a jelölés, hogy messzebbről is leolvasható távcső segítségével. Így akár itthon, akár vonulás közben vagy a telelőterületen is azonosíthatóak lesznek anélkül, hogy meg kellene fogni a madarat.

Fotó: Puskás József

Az üstökösgém (Ardeola ralloides) szórványos, de rendszeres fészkelő hazánkban. Meglehetősen kistermetű, barnássárga gémféle, röptében feltűnő fehér szárnyakkal. Testhossza 40-49 cm, szárnyfesztávolsága 71-86 cm, nála csak a törpegém kisebb a hazai gémfélék közül.

Az üstökösgém nevét onnan kapta, hogy tarkótollai a nászidőszakban megnyúlnak, „üstököt” alkotnak. Hívják selyemgémnek is, finom, világos mintázatú, selyemszerű tollai miatt, de Herman Ottó gyűjtése szerint a népnyelv hajaskócsag, kendőskócsag, fehér panni, fehér bakcsó nevekkel is illette. Tudományos neve ’guvatszerű gémecskét’ jelent (ardeola ’kis gém’, ralloides ’guvatszerű’), ami kis méretére utal.

A hazai fészkelő állományt 2015-2018 között a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei 240-290 párra becsülték. Vonuló faj, áprilisban tér vissza telelőhelyeiről. Rendszerint más gémfélék társaságában költ halastavak nádasaiban, lápok és mocsarak nádas és rekettyefüzes részein, hullámtéri területek fás-bokros gémtelepein. A sekély vízben, nádszegélyben főleg rovarokkal, rákokkal, apró halakkal és kétéltűekkel táplálkozik.

Az üstökösgém fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

agrotrend.hu / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság