Teve és páva őrzi a somogyvámosi tündérkertet

Sára József szülei az iparban dolgoztak, ezért gyermekként igazi felüdülésként élte meg, ha a nyarat nagyszüleinél tölthette vidéken. Otthon érezte magát, miközben mindent megfigyelt és vágyott a vidéki életre. Annyira, hogy a nagyvárosi erkélyükön is paradicsomot és paprikát termesztett. Most hektárnyi területen egzotikus növényeket nevel.

A somogyvámosi utcáról betérve, a kertkaput magunk mögött becsukva mesevilágba csöppenünk Sára József portáján. A növényzetből kialakított kerítés védelmet teremt a kertnek. Házigazdánk tudatosan alakította így a területet. Különleges növényeinek ugyanis épp erre a védelemre van szüksége.

Fotó: Muzslay Péter

– Harminc éve költöztem Somogyvámosra. Tíz évig éltem és kertészkedtem a Krisna-völgyben. Jártam Indiában és elkápráztatott az ottani élet bősége, itthon szinte üresnek éreztem az országot, emberek és állatok tekintetében egyaránt. Nem az első klímaváltozás zajlik a világon. A történelem során a Kárpát-medencében is volt már melegebb, mint napjainkban. Azt vallom, hogy a változással nekünk is lépést kell tartani – mondta a nyomdászból lett kertész. Kertjében Észak-Kínából, Japánból, Észak-Amerikából származó növények nevelkednek.

– Ez a szecsuáni borsfa volt az első, amit ültettem. Nagy tövisei vannak, és piros termése – mutatta féltett kincsei egyikét. – Sokan elcsodálkoznak, amikor a mínusz húsz fokot is eltűrő pisztáciafát megmutatom, pedig nagyon jól érzi itt magát. A Guava is kedveli a helyet. Ez egy uborkához hasonló növény, intenzív erdeiszamóca-ízzel és -illattal, amit már hat méterről is érezni. A pekándió a mínusz harmincöt fokot is jól bírja, és nincs természetes ellensége, mint például a diófúró légy, ami ellen sokat kell permetezni. Ami a kertemben nem marad meg vegyszer nélkül, attól elköszönünk – mondta az egzotikus növények kertésze, aki úgy tartja, hogy a változásban nem azt kell szem előtt tartani, mi számít őshonosnak, hanem azt: mi az, ami a továbbiakban az adott vidéken megterem. A paradicsomot hozta fel példaként, amelyet már szinte sajátjuknak éreznek a magyarok, pedig a tengeren túlról érkezett.

A területen pávák kísérnek végig bennünket, különleges tyúkocskák kapirgálnak a gyümölcsfák tövében, kék lábú récék és zöld szárnyú galamb társaságában. Rexnyulak és Vabi, a kenguru együtt gondozzák a gyepet, Szemi, a hároméves tarka teve pedig elégedetten ropogtatta a füvet.
– A tevetej laktózmentes, nem okoz gyulladást az emberi bélrendszerben, és ugyanúgy készíthető belőle sajt, vaj, és egyéb tejtermék, mint a tehéntejből – árulta el házigazdánk.
 

Költői fák

Az egzotikus növények mellett pompázik egy költői fügefa is, amely Babits Mihály kertjéből származik. – A füge a legjobb indikátornövény. Ha nem fagy el mínusz 15 fokban, akkor még sokféle növényt – gránátalma, guava, fűszerbabér – lehet tartani. A datolyaszilvából van itt tízféle, a legidősebb már tizenhárom éve bírja a klímát. Az Indiai datolya kitűnő vesetisztító és parazita ellen is jó – mondta Sára József, aki arra törekszik, hogy ökológiai egyensúlyt tartson fenn a területen.

Az eredeti cikk és képgaléria itt látható.

agrotrend.hu / Sonline, Turbéki Bernadett