Somogy süllyed, a Balaton-felvidék emelkedik – bármikor előfordulhat földrengés a Balatonnál is

– A Tapolcai-medence földrengés szempontjából az egyik legszeizmikusabb terület Magyarországon – üti fel beszélgetésünket a szakember. – Tapolcán a napokban is volt kisebb földrengés. Az, hogy itt egy 4-4,5-es földrengés nem robbant ki, annak igazán örülhetünk, mert benne van a pakliban. Ehhez tudni kell, hogy maga Balaton-felvidék is emelkedik, a Bakony pedig kicsivel még nagyobb ütemben. A somogyi oldal ugyanakkor süllyed. Nyilván ezt emberi érzékkel nem tudjuk nyomon követni. A Balaton-felvidék emelkedése évi átlag 0-0,4 mm/év. Tehát mérni alig lehet, de a folyamat zajlik.

Fotó: Mészáros Annarózsa / likeBalaton.hu

Mi történt Törökországban?

Először is tisztázzuk le, mit nevezünk földrengésnek? A földrengés a szilárd földkéreg kisebb-nagyobb részleteinek rövid időtartamú, azaz rugalmas mozgásjelensége. Földrengés alkalmával a kőzetburokban valahol egy nagy energiájú megrázkódtatás keletkezik (feszültség feloldódás), amely azután a Föld belsejében és felszínén rugalmas hullámzás formájában szétterjed.

– Törökország alatt az anatóliai lemez, az afrikai lemez és az arábiai lemez helyezkedik el, plusz figyelembe kell vennünk az európai lemezt is. Ezek a lemezek mozognak, ráadásul ellentétesen, úgynevezett transzformvető jön létre, itt konkrétan az anatóliai vető. Ellenkező irányba csúsznak, egymás mellett. A problémát itt az okozta és robbantotta ki a hatalmas földrengést, hogy ahogy az afrikai lemez halad észak felé és közeledik az európai lemez felé. Ahogy „utazik”, nyugat irányba maga után húzza az anatóliai lemezt. Ez okozta ezt a tragédiát Az egésznek az okozója tehát az afrikai lemez, mert folyamatosan jön, nyomul észak felé. Az afrikai és az európai lemez közeledése térrövidülést von maga után, aminek az lesz a vége, hogy a Földközi-tenger eltűnik és ott hegység fog kialakulni, sok millió év múlva – vázolja Gábor a jövő térképét.

– A Földközi-tenger már többször kiszáradt az idők során, ez a Messinai sókrízis néven szerepel a geológiában. A messinai sókrízis az ősi Földközi-tenger medencéjének kiszáradása a miocén kor végén, mintegy 5-6 millió évvel ezelőtt. A jelenség oka a mediterrán medence elzáródása az Atlanti-óceántól, ami abban az időszakban többször is megismétlődött. Gondoljunk az Alpok vagy a Dinári-hegység kialakulására, hiszen mindegyik tengeri üledékeknek a feltornyosulása. Ez lesz a Földközi-tenger helyén is. Ha 30 millió év múlva beszélgetnénk, akkor egy teljesen más világtérképet látnánk magunk előtt, mert a kontinensek, a lemezek folyamatosan mozognak. A törökországihoz hasonló méretű földrengés a Kárpát-medencében kizárható.

A Tapolcai-medence szerkezete

– A Kárpát-medence mélytani szerkezete roppant bonyolult. Ha lenne egy olyan szerkezetünk, amivel a Tapolcai-medence területének az üledékeit, rétegeit, az aljzatig le tudnánk szedni, porszívóval ki tudnánk innen röpíteni a kőzeteket, illetve az üledéket, akkor azt látnánk, hogy Tapolcai-medencének a mélyszerkezete törésvonalakkal van tele – ismerteti a szerkezeti elrendezést Árvai Gábor.

– A terület nem a vulkanizmusnak köszönheti kialakulását, ezt szeretném hangsúlyozni. A mélyszerkezete 18 millió évvel ezelőtt alakult ki (a Badacsony 3 millió 450 ezer év, Haláp 2,7 millió év) a miocén időszakban, amikor a Keszthelyi-hegységnek a tömbje a Bakony tömbjéhez képest az óramutató járásával ellentétesen elmozdult. Ennek következtében a kettő között hatalmas húzófeszültségek léptek fel melynek következtében 200 métert megsüllyedt a terület. Ez az elrendeződés potenciálisan jelenthet földrengéseket! Ne 8-as földrengésekre gondoljunk, mert ez nem jöhet létre, de

4,5-5-ös földrengés bármikor elképzelhető a térségben. Ennél az erősségnél himbálódzik a csillár, a szekrény mozogni kezdhet.

De nem tud akkora pusztítást végezni, hogy itt emberáldozat vagy nagyon súlyos anyagi károk keletkezzenek. Nem fog fölrepedni az aszfalt – nyugtat meg mindenkit a szakember.

Több ezer földrengés az évi átlag

Magyarországon évente több száz földrengés van, amiket gyakorlatilag nem érzékelünk, de a műszerek igen, ezért tudjuk, hogy megtörténtek. Érezhető ezek közül a rengések közül nagyon kevés van. A legpotenciálisabb földrengéses terület Magyarországon a Móri-árok, a Vértes és a Bakony közötti terület. A Komárom-Székesfehérvár közötti vonal is egy borzasztóan szeizmikus terület. Ha meg kell neveznünk a kiemelten földrengéses területeket, akkor a Tapolcai-medencét mindenképp be kell tennünk ebbe a sorba hazánkban.

– Egy törökországihoz hasonló erősségű rengés nem lehet Magyarországon – állítja Árvai Gábor.

Forrás: likeBalaton.hu

Átrendeződik a világtérkép

A Vörös-tenger egy kinyíló óceán, ahogyan az Atlanti-óceán is. Afrika ketté fog szakadni, a Kelet-árok rendszer mentén. 30-40 millió év múlva a Földünk térképe nem nagyon fog hasonlítani a most ismertre. Hiszen a lemezek folyamatos mozgásban vannak: van olyan lemez, például a Pacifikus lemez, ami évi 6-8 centimétert megtesz. A Csendes-óceán egy pusztuló óceán. Ahogy ezek a lemezek buknak le (lemeztektonika) a szubdukciós övekben, a vulkán működések és más egyebek növelik a kontinensek szegélyeinek térfogatát. Ezek földrengéseket, csuszamlásokat idéznek elő. De Magyarország területe alatt nincs lemezhatár, ami akkora földrengést és pusztítást tudna okozni, mint a törökországi mozgás.

agrotrend.hu /  likeBalaton, Mészáros Annarózsa