Sárból építenek várat a vályog mesterei Tengődön

– Olyan hihetetlen, hogy ilyen rendezvény is létezik – mondta örömmel Kakas József kosárfonó, aki a vesszőfonás építészeti lehetőségeivel készült a négynapos rendezvényre.

Rajta kívül sokan sokféle technikát igyekeztek bemutatni az érdeklődőknek az egykori tengődi iskola udvarán. A természetes anyagok felhasználása volt a közös pont. – Magam is foglalkozom vályogépítészettel, de fontosnak tartom, hogy itt beszéljek a szakmabéliekkel, hogy a tudásom bővítsem – mondta Matejka László.

Fotó: Turbéki Bernadett

– Egyszer megszámoltam, hogy 3 óra alatt 166 téglát készítettem el ezzel a kézi működtetésű, tégla készítő szerkezettel – magyarázta Lénárt István, aki korábban épített vályogházakat, ám napjainkban inkább a tudása átadására szenteli napjait. A vályogházi tanító szerint hazánkban legalább harminc-féle vályogház építési technikát ismertek egykor, amelyből csaknem húszat ő maga is kipróbált már.

Egy másik helyszínen többféle vályogfalat mutatott be a hazai vályogépítészet „celebje”, Gáspár János, aki éppen egy vályogtégla falat húzott fel. Bárki beállhatott neki segíteni.

– Az Alföldön a rakott sárfal volt a népszerűbb, ami agyag, szalma, és víz keveréke. A Dunántúlon nincs benne a szalma, csak a sorok közé tesznek belőle – mutatta a mintafalakat Gáspár János, akinek nagyszülei js vályogházban laktak.

– A szüleim házában nem éreztem olyan jól magam, ezért úgy döntöttem, hogy magamnak mindenképpen vályogházat építek majd. Egy idős mester építette meg a házat az én segítségemmel. Annyira megtetszett, hogy végül elmentem hozzá öt-hat éven át dolgozni – mesélte vályogépítészete kezdeteit az eredetileg kárpitosnak tanult mester. Azóta 200 ház felújítását végezte el és 70 újat is épített, miközben saját tanítványokat nevelt.

– Az építőanyagokban „beépített” energiatartalom van, vagyis drága az előállítási költségük, ami miatt a termékek ára megugrik. A vályogban nincs beépített energiatartalom, hiszen akár a kertünkből is áshatunk hozzá saját földet. Itt a kézi munkaerő az, amit meg kell fizetni. Ha magunk meg tudjuk csinálni a falat, az is csupán az épület globális költségének 15 százalékát jelenti – mondta a Környezetbarát Építők Szervezetének építésze, Bihari Ádám, a rendezvény egyik főszervezője. Szerinte egyre népszerűbbek a természetes anyagokból készült házak.

– A köztudatban az szerepel, hogy a vályogházak elavultak, vizesek, dohosak. Ha jól van felépítve, akkor kiváló megoldás. Életre szóló, egészséges környezet. A Regio Earth rendezvény a modern technológiákat szeretné bemutatni vályogfalból – mondta Kovács Zsófia, okleveles építészmérnök.

A vályogépítészeti fesztivál társrendezvényén, az Ökohome fesztiválon épületbiológiai előadáson is részt vehettek az érdeklődők, amelyet Bíró Péter, épületbiológus tartott. Kiderült: vannak olyan építőanyagok, amelyek különböző, egészségre káros vegyületeket párologtatnak ki. Egyenként nem lennének károsak a szervezetre, ám az összhatást tekintve már nem olyan kedvező a beépítésük. A vályog nem ilyen. Éppen ezért a szakemberek közül is egyre többen néznek vissza a múltba és tanulják meg a vályogépítészet csínját-bínját, hogy a folyamatosan növekvő igényeket kiszolgálhassák.

– Építészmérnöknek és építőművésznek tanulunk. A nyári gyakorlaton derült ki, hogy lesz ez a rendezvény, így eljöttünk, mert a tananyagban csupán érintőlegesen vesszük ezt az építészeti irányzatot. Más a gyakorlatban látni, mint a kivetítőn egy előadáson – árulta el érkezésük okát Fazekas Lilla és Czirók Bence, akik a jövőt látják abban, hogy a vályogépítészet felé visszatekintenek a múltban.

 
Házfal is készült 3D nyomtatóval sárból

A negyedik alkalommal megrendezett, négynapos hosszú hétvége legnagyobb szenzációja volt az a szoftverrel vezérelt 3D-s nyomtató, amellyel egy pavilon falait készítették éppen. A nyomtatóba ezúttal vályogot töltöttek, a gép pedig folyamatosan tette a dolgát. Üreges, hőszigetelő falakat „rajzolt” a térbe a sárból.

– Megalkothattuk volna egyben, körben is a pavilon falait, ám így sokkal hatékonyabb a nyomtató munkája – mutatta Bihari Ádám a szenzációs szerkezetet, amelynek mindenki a csodájára járt a vályogépítészeti fesztiválon. A sárfalat úgy „nyomtatta” ki, hogy a fal két rétege között legyen bőven hely a levegőnek, amely a készülő épületnek a kiváló hőmegtartásban segít.

agrotrend.hu / sonline.hu, Turbéki Bernadett