Minden nagy tavunkba telepíteni kell a halakat

fotó: mti

Az enyhe időnek köszönhetően már februárban megkezdte a pontytelepítést a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Nagy Gábor horgászati ágazatvezető a telepítés kapcsán a Magyar Időknek elmondta: a ponty balatoni szaporulata az ívóhelyek beszűkülése, valamint az ikrából kikelő ivadék számára elégtelen planktonikus táplálék miatt elhanyagolható mennyiségű, ezért csak telepítéssel tartható fenn az állomány. A horgászok 250-300 tonna balatoni ponty fogását regisztrálják évente naplójukba – tette hozzá az ágazatvezető. A kifogott halmennyiséget tehát pótolni kell, amit a pecások el is várnak területi horgászjegyük árának fejében.

Nagy Gábor elmondta: az évi 300 tonnás kötelezettségükből idén eddig összesen 65 tonna pontyot engedtek már a Balatonba. A telepítéseket áprilisban az előnevelt csuka kihelyezésével folytatják. A 2-3 nyaras pontyokon kívül csukából 250 ezer előnevelt korú példányt, süllőből hat tonna egynyaras korút, továbbá széleskárászt, compót, harcsát, menyhalat és balint is telepítenek a Balatonba. Azzal kapcsolatban, hogy vissza lehet-e állítani a tó természetes egyensúlyát, Nagy Gábor úgy látja: a Balaton jelenlegi beépítettsége, szabályozottsága és a horgászat mellett nem valószínű.

A szakember szerint a teljesen természetes állapotokért vissza kellene utaznunk a múltba a vasútépítések és lecsapolások előtti korokba. – A Balaton elsősorban az üdülő- és fürdőturizmus igényei szerint lett átalakítva. Minden olyan tó, ami szabályozott, mesterségesen befolyásolt rendszer, valószínűsíthetően mindig igényelni fogja az emberi beavatkozást, a halgazdálkodást. Igyekszünk megtenni mindent a jelenlegi természetességi szint fenntartásához, a jövőben élőhelyfejlesztésekkel tervezzük javítani a természetes szaporulat mértékét – jegyezte meg Nagy Gábor.

Nem csak a horgászok emelik ki a tóból a balatoni halállományt. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. folytatja a decemberben megkezdett kárókatona- (kormorán-) gyérítést. A rablómadarak nagy pusztítást végeznek a Balatonon és a környező tógazdaságokban. Testsúlyuk 60 százalékát kitevő halmennyiséget képesek elfogyasztani naponta, ám az általuk okozott kár ennek többszörösére is rúghat. Amíg egy halat megfognak, hármat-négyet megsebeznek éles csőrükkel, ezért a halak nagy része elhullik. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tavaly ősszel 250 példány kilövésére kért és kapott engedélyt a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóságtól. Decemberben azonban csak 97 példányt sikerült elejteni, ezért a gyérítést március 31-éig folytatják.

agrotrend.hu / magyaridok.hu