Milyen szerepet játszik a család az agráriumban?

A karácsony hagyományosan családi ünnep, így lehetőséget nyújt arra, hogy felidézzük, milyen fontos szerepet játszanak a magyar vidék életében a mezőgazdász családok, ők a gazdálkodás alapegységei, a tradíciók letéteményesei és a következő nemzedék felnevelői.

A mezõgazdaság Európa szerte tradicionálisan egy családi alapokra épülõ ágazat, ezért fontos, hogy a családok megtalálják azt a lehetõséget és jövõképet, amellyel késõbb arra tudják ösztökélni és motiválni gyermekeiket, hogy azt a tevékenységet, amit õk végeznek, legyen, aki továbbviszi – mondta el Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke. Hozzátette, egész gyerekkorát agrárius környezetben élte, nagyapja tanította kaszálni is, és most saját kisfiát is tanítgatja – hirado.hu.

Az agrárium csak akkor maradhat fenn, ha továbbadjuk a tradíciókat – fotó: pixabay.com

Nem véletlen, hogy az ágazatban ma is elsõsorban olyanok dolgoznak, akik gazdálkodó családba születtek – a szülõk, nagyszülõk példája meghatározta pályaválasztásukat, életformájukat – hangzott el az M1 Magyar Gazda címû mûsorában.

Nagy István agrárminiszter is nyírségi tanyán született, és felmenõi is mind parasztemberek voltak. Elmondása szerint ezért is volt természetes, hogy mezõgazdasági szakközépiskolába járt, majd onnan agrártudományi egyetemre ment tovább.

Aki gazdálkodó családban nõtt fel, tudja, milyen öröm és büszkeség a saját maga által megtermelt ételt enni. Az agrárminiszter elmondta, az önellátás náluk mindig megvolt, a kert egyik fele ugyanis gyümölcsöskert, a másik fele a zöldségeskert. A kert hátsó részében pedig a baromfiudvar található, ahol nyulak, kecskék, birkák, kacsák, libák és galambok is vannak. Véleménye szerint mindig jó dolog, ha az ember a saját maga által megtermelt ételeket fogyaszthatja el.

Évtizedeken át mégis egyre fogyott azoknak a száma, akik ezt a nemes hivatást választották. Nagy István elmondta, sokszor összehasonlítják Magyarországot Ausztriával, ám az osztrák gazdálkodásban nem volt olyan 40-50 év, ahol az egyéni gazdálkodás fölszámolódott volna.

Közölte, Magyarországon a paraszti lét, mint tulajdonosi forma megszûnt, az egykori parasztemberek alkalmazottak lettek, és az õ gyerekeik már nem a mezõgazdaság részét képezték.

Egyre kevesebben tanulnak agrárpályán

Mivel az utódok annak idején nem örökölhették a gazdaságot, egyre kevesebb szülõ tartotta fontosnak, hogy agrárpályára küldje gyermekét. Fiatalok nélkül azonban a magyar mezõgazdaságnak nincs jövõje, így az agrárium vezetõi azt tûzték ki célul, hogy a vidéki családok megerõsítésével ezt a folyamatot a visszájára fordítsák.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, minden egyes intézkedésük, amely segíti a versenyképességet a magyar agráriumban, az egyre inkább erõsíti a vidéki családok életét is. Hozzátette, erõsödik a meggyõzõdése is egy olyan fiatalembernek, aki vidéki családban született, hogy érdemes a szülei gazdálkodását átvenni, továbbfejleszteni és erre alapozni a jövõt.

Egy sikeres, jövedelmezõ vállalkozást szívesebben vesz át a gyerek, és a szülõk is nagyobb lelkesedéssel fejlesztik a családi gazdaságot, ha azt van kinek továbbadni. Ezt számos magyar gazdálkodó család példája is igazolja.

agrotrend.hu / hirado.hu