Kritikus szintre csökkenhet a méhpopuláció Magyarországon

Miközben a beporzást igénylő növények száma nő, rohamosan csökken a rovarbeporzó populáció. Ennek okai között találjuk a mezőgazdasági területek és a vegyszerek egyre intenzívebb használatát. A méhpopuláció csökkenése fenyegetést jelent a növények és a haszonnövények fennmaradására is.

A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette. A rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30 százalékának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését – olvasható a Duna–Dráva Nemzeti Park (DDNP) írásában.

Komoly fenyegetés a méhpopuláció csökkenése

A DDNP szerint a beporzást igénylő növények (gyümölcsök, bogyósok, hüvelyesek, napraforgó, repce, és a többi) rohamos területi növekedése mellett a rovarbeporzók (legyek, méhek, poszméhek, lepkék, és a többi) száma évtizedek óta jelentősen és rohamosan csökken a világ számos, így Európa és hazánk mezőgazdasági és természetes élőhelyén. A méhpopulációk fogyatkozásának legfontosabb oka feltehetően a mezőgazdasági területek egyre intenzívebb használata, a beporzók természetes élőhelyének csökkenése, illetve a szaporodási ciklusukhoz nem illeszkedő gazdálkodás (kaszálás, legeltetés) folytatása.

Fotó: MTI/EPA

Pedig a méhek létfontosságú beporzási szolgáltatásokat nyújtanak a legtöbb virágzó növény számára, mind a természetes, mind a mezőgazdasági rendszerekben – állítják a nemzeti park szakemberei, majd hozzátették, hogy sajnos mind az őshonos, mind a kezelt méhpopulációk csökkenése egyre jobban fenyegeti e növények és a haszonnövények fennmaradását.

A vegyszer a gond

Kutatások szerint az élelmiszer-termelésben a tenyésztett mézelő méhekre, mint egyetlen beporzó fajra támaszkodni egyrészt kockázatos, másrészt egyre kevésbé hatékony, mivel sok olyan növény van, amelynél a sikeres beporzás egyértelműen növekszik a vadméhek tevékenysége által.

MINDEZ ARRA UTAL, HOGY A VADMÉHEK KOMPENZÁLHATJÁK A MÉZELő MÉHEK FOLYAMATOS VESZTESÉGÉT, DE A MÉZELő MÉHEK NEM HELYETTESÍTHETIK A VADMÉHEK SZEREPÉT.

A lepkék után a beporzó rovarok közül világszerte a legnagyobb figyelem a poszméhekre irányul, főként színes megjelenésük és a virágos mezőkhöz való kötődésük miatt. A poszméhek világállománya a beporzó rovarokon belül vizsgálva is, egyes régiókban drasztikus csökkenést mutat. Szakemberek szerint ennek a csökkenésnek az egyik legfontosabb oka az intenzív vegyszerek, rovarölő és gombaölő szerek jelentős használata. Még a méhek számára általában biztonságosnak tartott gombaölő szerekről is kimutatták, hogy megzavarják a mézelő méhek fejlődését és megzavarják a poszméhek viselkedését – közölték a nemzeti park munkatársai.

agrotrend.hu / Index