Kisvárosnyi vizet fogyaszt a Tesla-gyár Németország egyik legszárazabb vidékén

Május végén jelentette be az amerikai elektromos autógyártó, hogy a Berlintől délkeletre fekvő Grünheidében található gyárának területét egy teherpályaudvarral, logisztikai területekkel, parkolóhelyekkel és egy szervizközponttal kívánja bővíteni – írja a német Preussische Allgemeine Zeitung (PAZ). Az új terület a Tesla 300 hektáros ingatlanával határos, és további 170 hektárnyi területet kívánnak beépíteni.

Rekordidő alatt épült fel a Tesla-gyár – az árnyoldalakról kevés szó esik

A Tesla márciusban nyitotta meg első európai üzemét Grünheidében. Az autókat, majd később akkumulátorokat is gyártó üzem rekordidő alatt épült fel a Berlin melletti településen, a beruházás bejelentésétől számított 861. napon adta át az első 30 kocsit a vásárlóknak. Robert Habeck gazdasági miniszter a megnyitón elmondta, hogy a Tesla a saját kockázatára már a végleges hatósági engedélyek előtt elkezdte az építkezést. „Ez Németországban még új vállalkozói hozzáállást, kultúrát jelez” – fejtette ki a Zöldek politikusa, megjegyezve: miniszterként azért dolgozik, hogy sok más területen is meghonosodjék a „Tesla-sebességű” működés.

A Tesla amerikai elektromosjármű-gyártó vállalat Gigafactory nevű gyárának építési területe a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A Berlin külvárosában, a Spree folyó mentén található autógyár Németország egyik legszárazabb és legmelegebb régiójában épült. A Tesla közlése szerint a gyár kezdeti bővítési fázisban évi 500 ezer elektromos autót gyártananak majd, és 12 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Jelen állás szerint az Elon Musk által bejelentett, a világ legnagyobb akkumulátorcella gyárának nevezett létesítmény a lehető legrövidebb idő alatt készül el.

Habeck miniszter azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai cég azért választotta Németországot első európai üzeméhez, mert bízik a német mobilitási fordulatban, és azzal számol, hogy az egész ország közlekedése átáll a megújuló energiaforrásokra épülő elektromos meghajtásra.

A kezdetektől komoly kritika érte a beruházást

A PAZ megjegyzi, hogy a beruházás komoly következményekkel járt, a Tesla 1,4 millió köbméteres éves vízigénye azt jelenti, hogy a gyár annyi vizet kap, mint egy 40 000 lakosú város. Eredetileg 3,3 millió köbméterről volt szó, ezt lecsökkentették, azonban a további bővítéssel az éves vízigény visszaemelkedik 3,3 millió köbméterre.

A mamutprojekt kezdettől komoly lakossági ellenállás mellett zajlott, zajlik. A környék lakói, valamint környezetvédő szervezetek tiltakoztak többek között amiatt, hogy

a melléképületekkel és az elkészült gyártmányok parkolóival együtt 302 hektáron elterülő üzem miatt egy egész erdőt kivágtak, és attól tartanak, hogy a gyár évi 1,4 millió köbméteres vízfogyasztása ivóvízhiányt okozhat az eleve egyre szárazabb éghajlatú vidéken.

A beruházás bírálói a megnyitóra tüntetéseket szerveztek, amelyeken több százan vettek részt.

Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyár építési területén a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 3-án. Fotó: MTI/EPA/Alexander Becer

A telephely tervezett bővítése miatt ráadásul még több erdőt kell kivágni, amelyek szükségesek lennének a megfelelő csapadékhoz, és a NABU és a Grüne Liga Brandenburg környezetvédelmi szervezetek kételkednek abban, hogy a lakosság és más vállalkozások ivóvízellátása fenntarthatóan és hosszú távon biztosítható a rendkívül magas vízfogyasztás miatt.

Eddig több polgári kezdeményezés követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az összes pályázati dokumentumot, eddig eredménytelenül. Az illetékes Strausberg-Erkner (WSE) vízművek mintegy 170 000 embert, valamint többek között a Tesla-gyárat látja el vízzel. A brandenburgi környezetvédelmi hivatal (LfU) a közelmúltban jóváhagyta az egyik vízmű éves vízhozamának mintegy 1,2 millió köbméterrel, összesen mintegy 3,8 millió köbméterre történő növelését, hogy biztosítani tudja a Tesla-gyár ellátását.

Nadine Rothmaier, a NABU Fürstenwalde elnöke úgy fogalmazott,

„felfoghatatlan, hogy a vízkivétel több mint 1,2 millió köbméterrel, évi 3 759 500 köbméterre történő növelésének engedélyezési eljárása mennyi hiányosságot tartalmaz. Az környezetvédelmi hivatal, mint engedélyező hatóság nem végzett nem minősített környezeti hatásvizsgálatot, és nem szerzett be szakértői hozzájárulást a vízügyi keretirányelvvel kapcsolatban sem”.

Michael Ganschow, a Brandenburgi Zöld Liga elnevezésű szervezet ügyvezető igazgatója azt mondta, „érthetetlen, hogy a hatóság egy ilyen kitermelés hatásainak értékelésénél még mindig régebbi adatsorok talajvízadataira hivatkozik, ahelyett, hogy újabb adatokat vagy akár tudományos előrejelzések alapján mérlegelne. Itt évente olyan mennyiséget kell kitermelni, amely a szomszédos Stienitzsee vízmennyiségének körülbelül egyharmada”.

Vízkorlátozás lehet a Tesla-gyár miatt

A helyzetet csak bonyolítja, hogy a vízművek a közeljövőben korlátozni kívánja a vállalkozások és a magánháztartások vízfogyasztását személyenként 105 literben – ez annak a vízmennyiségnek felel meg, amennyi körülbelül tíz perc alatt folyik ki a zuhanyból. Kezdetben ez a korlátozás csak az új ügyfelekre vonatkozik, 2025-től azonban minden WSE-ügyfélre – írja a lap.

Ráadásul a gigantikus autógyár egy ivóvízvédelmi terület közepén épült, illetve terjeszkedik tovább Berlin legnagyobb tiszta víztározója, valamint a fővárosi régió nagy részének ivóvíztározója közelében, és az építési terület geohidrológiai vizsgálatát nem végezték el.

Martin Pusch, a berlini közösségi és ökoszisztéma ökológia kutatócsoport (IGB) vezetője komoly aggodalmának adott hangot: „már most is vannak olyan időszakok és területek, ahol sivatagi státuszban vagyunk. Ez annyit jelent, hogy több víz párolog el, mint amennyi keletkezik”. Pusch hozzátette, hogy

„a Tesla ide költözése azzal a további veszéllyel is jár, hogy az ivóvíz szennyeződik”, ugyanis a Tesla telephelye alatt a víz a WSE másfél kilométerre lévő fő kútja felé folyik, az autógyár területén pedig a talajba szivárgó esővízből előbb-utóbb a talajvízbe jutnak a szennyező anyagok.

Ez pedig azzal járhat, hogy a számos lakost ivóvízzel ellátó házi kutak is meghibásodhatnak vízszennyezés esetén.

A Zöldeknek nincs kifogásuk

A Tesla-gyár jelenleg évente legfeljebb 0,9 millió köbméter szennyvizet engedhet a brandenburgi közüzemi hálózatba az autógyárból és az épülő akkumulátorgyárból. Azt a Tesla nem kívánja nyilvánosságra hozni, hogy milyen anyagokat használ az akkumulátorok gyártási folyamatában.

Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Grünheide fejlesztési terve szerint a gyár további bővítése után évente több mint kétmillió köbméter szennyvíz keletkezik, emiatt egy újabb szennyvíztisztító telepet kell építeni, de a szakértők szerint a tisztított vízben is maradnak foszfor-, szulfát-, valamint egyéb nyomelemek. Április 11-én megtörtént az első „incidens”, ezt a Tesla szóban jelentette a környezetvédelmi hivatalnak, amely szerint az üzemfolyadékok szivárgása az elektrolízisfestő üzem tartályából csupán működési hibát okozott, nem pedig balesetet.

A német lap kiemeli, mennyire kritikátlan a Zöldek hozzáállása a Tesla-gyár és az illetékes hatóságok átláthatóságának hiányával kapcsolatosan. A PAZ úgy fogalmaz, „az illékony szél- és naperőműveken alapuló elektromos mobilitás fontosabb számukra, mint a környezetvédelem és a közszolgáltatások”.

agrotrend.hu / hirado.hu