Két fokon múlhat az életünk

fotó: 123rf

A párizsi klímacsúcs csak akkor érhet el sikert és akadályozhatja meg a globális felmelegedés további erősödését, ha külön alkuk nélkül, a fejlődő országok érdekeit is figyelembe vevő, az olaj-, gáz- és szénlobbi befolyásától mentes megállapodás születik december 11-én – vélik a hazai környezetvédő civilszervezetek. A 195 ország küldöttei által létrehozandó globális klímavédelmi egyezmény általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő húsz-harminc évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

– Csak akkor lehet sikeres a párizsi megállapodás, ha minden ország a klímaigaz­ságosságnak megfelelően vállal részt a hazai kibocsátáscsökkentésben, ha az egyezmény pénzügyi és technológiai-kapacitási támogatással, kompenzációval segítséget nyújt a fejlődő országoknak, azoknak, amelyek leginkább szenvednek a klímaváltozástól, holott nem is ők okozták – foglalta össze a civilek elvárásait a környezetvédelmi csúcstalálkozó kapcsán Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége klíma-energia programvezetője. Hozzátette: a csúcson születő megállapodásnak a köz érdekében a valódi energiaátmenetet kell elősegítenie, és nem szabad úgynevezett fosszilis kiskapukat hagyni, ellen kell állni a multinacionális olaj- és gázlobbinak.

A Greenpeace Magyarország szerint az éghajlatváltozás katasztrofális következményeinek elkerülése érdekében 2050-re nullára kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, konkrét célokat kellene kitűzni a fosszilis energiahordozók kivezetésére, és a 100 százalékban megújuló energiára való átállásra, és meg kellene védeni a szén-dioxidot megkötő erdőket és más élőhelyeket.

A klímacsúcs apropóján a Négy Mancs Alapítvány egy kevésbé ismert problémára, a húsfogyasztásra hívta fel a figyelmet. Az alapítvány szerint a nagyüzemi állattartás az egész közlekedési szektornál nagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, és a legfőbb oka a termőtalaj rohamos pusztulásának. Az állattartás felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért, a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb nitrogén-dioxid kibocsátásának kétharmadáért, a metánénak 36 százalékáért.

A párizsi klímacsúcs múlt hét hétfői nyitónapján csaknem 150 ország elnöke vagy kormányfője szenvedélyes hangú felszólalásokban egyhangúlag sürgette a Föld megmentését célzó intézkedéseket a Párizs környéki Le Bourget negyed kiállítócsarnokában megrendezett tanácskozáson.

– Párizs nem a végállomás, hanem egy fontos állomása lesz a klímavédelmi tárgyalássorozatnak – nyilatkozta a csúcson részt vevő Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: aki azt várta, hogy minden problémát megoldanak a december 11-ig tartó tárgyalássorozaton, az rosszul mérte fel az erőviszonyokat, és valószínűleg csalódni fog. Áder János szerint a fejlett országoknak – elismerve történelmi felelősségüket az üvegházhatású gázok koncentrációjában – kompenzálniuk kell a fejlődő országok vonatkozásában azt, hogy ez utóbbiak is ragaszkodnak egy olyan fejlődési pálya befutásához és életszínvonal eléréséhez, amilyen a fejlett országoké. Ha a fejlődő országok nem kapnak a technológiai váltáshoz megfelelő pénzügyi segítséget, akkor ezt csak a fosszilis energiahordozók révén tudják elérni.

Az állam- és kormányfők után a részt vevő 195 ország küldöttségei vették át múlt hét kedden a főszerepet és kezdték el a komoly tárgyalásokat az ENSZ december 11-ig tartó klímakonferenciáján, hogy kompromisszumra jussanak a légkör felmelegedésének korlátozását célzó globális megállapodás szövegéről. A csúcstalálkozó célja, hogy kidolgozzák a mindenki számára elfogadható, kötelező érvényű megállapodást a légkör felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. A szakértőkre hárult az a feladat, hogy a már előkészített, mintegy 50 oldalas klímavédelmi megállapodás szövegét megnyirbálják, tegnap óta már miniszteri szinten folytatják az egyeztetést.

Az egymástól eltérő fejlettségű és helyzetű országok között számos vita van, ugyanis a klímapolitika a gazdaság és a társadalom minden szektorát érinti, így pedig nehéz kompromisszumra jutni. A világóceánban fekvő szigetországok, amelyek a vízszint emelkedése miatt máris vészhelyzetbe kerültek, gyors és erős intézkedéseket sürgetnek. A jelentős kőolaj- vagy széniparral rendelkező országok – mint az öböl menti monarchiák vagy Ausztrália – viszont húzódoznak a gazdasági érdekeiket sértő vállalásoktól. Az energiatermelésben alapvetően szénre támaszkodó Indiából már az is idegességet vált ki, ha meghallja a dekarbonizáció szót. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes nemzeti felajánlásokkal párhuzamosan a december 11-re kidolgozandó globális klímavédelmi egyezmény általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő húsz-harminc évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel. A jelenlegi legáltalánosabb elképzelés szerint a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest, ezzel talán elkerülhető lehet a globális klímakatasztrófa.

agrotrend.hu / magyaridok.hu