Intézkedést várnak a hatóságtól a városi sakálok ügyében

Az elmúlt években a Bama.hu is többször beszámolt arról, hogy már a belvárosban is megjelentek az aranysakálok, amelyek városban keresnek maguknak menedéket és élelmet, mert a természetes környezetükből kiszorultak. Az ispitaaljai képviselő Barkóczi Csaba a jegyzőhöz fordult annak érdekében, hogy a város határait ne tolják tovább, mert már óvodákba is bejárnak az aranysakálok – írják a hírportálon.

Ispitaalján a Temesvár utca felől a Köztársaság téri óvoda területére láttak besurranni egy sakált a járókelők csütörtökön, nem ez az első eset, hogy a lakók az aranysakál városi jelenlétére panaszkodnak – mondta Barkóczi Csaba, ispitaaljai fideszes képviselő, aki arról is beszámolt, hogy korábban az űrhajós utcában, a Kolozsvár utcában és a Köztársaság téren is feltűntek már az állatok. Szerinte, a vadásztársaság akkor elbagatellizálta az ügyet azzal, hogy valószínűleg "csak" rókákat vagy kóbor kutyákat vettek észre a környéken élők.

Fotó: Pixabay

A képviselő a jegyzőnek írt levelet, hatósági intézkedést kérve. Most azt írta, hogy az állatok alapvetően félnek az embertől, ezért nem veszélyesek, de megjelenésük mégis érthető módon riadalmat kelt a lakosságban.

– Azt gondolom, hogy az óvoda környékén pedig kifejezetten semmi keresnivalójuk, de rókáknak és más erdei vadaknak sem – fogalmazott.

A nemzeti oldal képviselője egyrészt azt kérte a jegyzőtől, hogy a pécsi közterület-felügyelet az illetékes szakhatósággal közösen távolítsa el az aranysakálokat a városrészből, másrészt a Biokom pedig számolja fel azokat az "eldzsungelesedett" gócpontokat, amelyek a belső városrészekben búvóhelyként szolgálnak az erdei ragadózóknak.

Ezzel együtt javasolta a város peremterületein keletkezett belterületbe vonási kérelmek és építési engedélyek környezetvédelmi szempontból történő alapos felülvizsgálatát. "Miközben Pécs népessége az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent, a város térbeli kiterjedése mégis évről évre nő, aminek egyenes következménye az élőhelyüket elveszítő vadállatoknak a városba, köztük a belső városrészekbe történő beköltözése" – emelte ki.

1942-ben már kihaltnak tartották

Az aranysakált nádi farkasként is szokták emlegetni, hosszú évszázadok óta őshonos, alacsony létszámban, alkalmanként megjelenő ragadozó volt Magyarországon. A laikusok számára könnyen összekeverhető a rókával, főleg szürkületben, sötétben, mivel nagyjából azonos méretű, a mozgása is hasonló.

Az aranysakál jellemzően a vizes élőhelyeket kedvelik – innen ered az egyik elnevezése is –, hazánkban 1942-ben már kihaltnak tartották, ugyanis annyira elvették a territóriumát az emberi beavatkozások. Csakhogy más állatokhoz hasonlóan alkalmazkodott és az elmúlt években rendszeresen előfordulnak városokban, a hulladéktárolók és a búvóhelyek vonzzák őket. Nagyjából háromezer egyed lakhatja a megyét.

agrotrend.hu / BAMA, Bóka Máté