Hatályba lépett a Párizsi klímaegyezmény

A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.

– Nem elegendő a pénteken életbe lépett párizsi klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének mértéke  ahhoz, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti időkhöz képest, és a 2030-ra előrejelzett globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás további 25 százalékos csökkentésére van szükség a célok tartására – állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves emissziós jelentése.

Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest – olvasható a jelentésben.

"Jó irányban haladunk, a párizsi megállapodás le fogja lassítani a klímaváltozást, mint ahogy a montreali jegyzőkönyv minapi módosítása a fluorozott szénhidrogének (HFC) csökkentéséről Kigaliban. Mindkettő a tagállamok erős elkötelezettségét jelzi, de ez nem elegendő, ha el akarjuk kerülni a súlyos klímaváltozást" – hangoztatta Erik Solheim, az UNEP főtitkára.

"Ha nem teszünk további lépéseket, kezdve a jövő heti marrakeshi klímakonferenciával, elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. A tudomány azt mutatja, hogy sokkal gyorsabban kell cselekednünk" – tette hozzá.

Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia – október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.

Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – Kína és az Egyesült Államok – ratifikálta a klímamegállapodást. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.

A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.

agrotrend.hu / MTI