Harc az inváziós fajok ellen – Új-Zéland hatalmas akciót indít

A Stewart-sziget, vagy ahogy az őslakos maorik hívják, Rakiura Új-Zéland legdélibb szigete. A nagyjából 180 ezer hektáros területen csupán 400 állandó lakos él, mégis kedvelt turisztikai célpont, évente kb. 45 ezer turista keresi fel a helyet – írja az Ecolounge. Nem csoda, hiszen Rakiurát nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé. Sok sebezhető őshonos fajnak ad otthon- köztük madaraknak, gekkóknak és denevéreknek.

Azonban a kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját.

Ezért a Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket.

"Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában" – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke.

A projekt kutatási programot is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. "Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében" – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet.

Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.

agrotrend.hu / Ecolounge