A mélyebb vizekbe menekülnek az élőlények a melegedő tengerekben

Világszerte nagy problémát jelent a tengerek felmelegedése: pusztulnak a korallzátonyok, alacsony oxigéntartalmú halálzónák alakulnak ki, és az állatok egyre hidegebb vizekbe vándorolnak. Mindez jelentős hatással van a tengeri ökoszisztémára és a mi életünkre is.

Az elmúlt évtizedekben mért adatok alapján az egész bolygó melegszik, azonban ez a folyamat sokkal drasztikusabb a Földközi-tenger térségében. Harminc év alatt a víz átlaghőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett, és ez a növekedés gyorsul – írták a kutatók a Global Ecology and Biogeography című folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Erre az élővilág is reagál: a felmelegedés miatt a halak, a rákfélék, a puhatestűek megváltoztatják élőhelyüket. A Tel-Aviv-i Egyetem kutatói szerint átlagosan 55 méterrel mélyebbre vándorolnak a Földközi-tengerben – írta az Ecolounge. A Földközi-tenger vízének hőmérsékleti skálája szélsőséges, északnyugaton hideg, délkeleten nagyon meleg. Emiatt a térség ideális terep annak tanulmányozására, miként alkalmazkodnak a fajok a globális felmelegedéshez – idézte Jonathan Belmaker professzort az egyetem közleménye.

Fotó: unplash.com

A kutatók által a 236 tengeri fajról gyűjtött adatok felfedték, hogy a fajok a víz melegedésével párhuzamosan költöznek egyre mélyebbre nyugattól kelet felé haladva a Földközi-tengeren. A hideg vizekben élő fajok jelentősen mélyebbre vándorolnak, mint a meleg vizekben élők, és azok a fajok, amelyek szélesebb hőmérsékleti tartományban képesek élni, még mélyebbre vándorolnak, mint azok, amelyek egy keskeny hőmérsékleti tartományban.

"Kutatásunk világosan megmutatta, hogy a fajok reagálnak a klímaváltozásra oly módon, hogy változtatják mélységi eloszlásukat" – mondta Shahar Chaikin, a tanulmány egyik szerzője. A jövőre gondolva a döntéshozóknak fel kell készülniük a fajok mélyebbre vándorlására. Például a jövőbeni tengeri rezervátumokat ennek figyelembevételével kell kialakítani. A halászatnál fel kell készülni arra, hogy ugyanazt a halat nagyobb mélységekben lehet kifogni, ami azt jelenti, hogy még távolabbra kell kihajózni a tengerre, ami több üzemanyag elégetésével jár – magyarázta.

Még ha mélyebbre is vándorolnak a halak, hogy elmeneküljenek a meleg vizekből, ez a gyors alkalmazkodás segíti őket, de van egy határ, ez pedig a tengerfenék. Már látjuk ezt a mélytengeri halak esetében, mint amilyen a tőkehal, amelynek egyedszáma csökken, valószínűleg azért, mert már nem tud mélyebbre menni – tette hozzá Belmaker professzor.

agrotrend.hu / Ecolounge