A globális felmelegedés egyik nyertese lehet a sisakos sáska a Fertő parti gyepekben

A sisakos sáska (Acrida ungarica) a szubtrópusi elterjedésű Acrida fajok egyik Európában is előforduló képviselője, a Kárpát-medencében éri el elterjedésének északi határát. Az akár 10 centimétert is elérő testhosszúságú egyedek a talajfelszínhez lapulva nyerik a mozgásukhoz szükséges energiát. Kifejlődésük nagy átlagos éves hőösszeget igényel.

A sisakos sáska semmi mással össze nem téveszthető rovar. A megnyúlt, hengerded test jellegzetes, kúpszerűen kicsúcsosodó fejet visel, kardformájú csápokkal. Hosszú, karcsú hátsó lábuk nagyban segíti repüléssel megnyújtott 10–20 méteres elmozdulásaikat. IUCN vörös könyves, hazánkban védett faj (természetvédelmi értéke: 50.000 Ft).

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Magyarországon főképp az Alföldön, illetve az azzal érintkező dombsági, hegylábi területeken fordul elő. Állományai leginkább homokpusztákon, illetve homokfoltokat is tartalmazó szikes pusztákon jellemzők – ezek területén akár tömeges is lehet. A sisakos sáska az utóbbi időben egyre több olyan helyen kerül elő, ahonnan korábban nem volt ismert – ebben a szárazodó és melegedő Kárpát-medencei klímának is szerepe lehet. A faj terjedését az is segíti, hogy zavarásra kevésbé érzékeny, sőt a tapasztalatok szerint zavartabb élőhelyeken (pl. kőbányák, útrézsűk, száraz legelők) olykor nagyobb egyedszámmal fordul elő, mint a háborítatlan gyepeken.

A sisakos sáskát a Fertő környék magyar oldalán az elmúlt héten fogtuk először. A tó Ausztriához tartozó partvidékén volt régi adata, de a fajt 2017-ben még eltűntnek tekintették (azóta gyakorivá válásáról számolnak be ott is).

A rovar egyértelműen a globális felmelegedés egyik nyertesének tűnik. A hazai Vörös Könyv szerint a faj állományai a 60-as években jelentősen visszaestek, részben az akkori csapadékosabb nyári időjárás, részben az élőhelyek felszámolása miatt. Ezzel ellentétben 40-es, 50-es évek, illetve 90-es évek közepének olyan időszakaiban, amikor, a mostanihoz hasonlóan, gyakoriak voltak az átlagosnál melegebb évek, jellemzően inkább a gradációit jegyezték fel.

A faj nemzeti park Fertő-menti gyepterületein való előkerülésében annak is szerepe lehet, hogy néhány éve, a természeti értékek megőrzése érdekében, kíméletesebb területkezelés kerül alkalmazása (mérsékeltebb legeltetés, kaszálás és legeltetés váltogatása), ami a növényevő rovar számára (is) egy sokkal bőségesebb táplálékkínálatot, minden tekintetben kedvezőbb élőhely-szerkezetet biztosít.

Kép és szöveg: Kenyeres Zoltán, Váczi Miklós, Takács Gábor

agrotrend.hu / Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság