Természet

Bükkerdőkkel kapcsolatos kihívások és változások Magyarországon

Az elmúlt bő évtizedben 30-50 között van a hazánkba betelepült új növényfajok száma, de lesznek olyanok is, amelyek eltűnnek. Bárki számára használható a padapt.eu, a pannon flóra jellegadatbázisa. A PADAPT (Pannonian Database of Plant Traits) program egy olyan kezdeményezés, amely Magyarországon a növények jellemzőit hivatott összegyűjteni és adatbázisba rendszerezni, írta honlapján a Magyar Mezőgazdaság. A program célja a helyi növényfajokra vonatkozó információk gyűjtése és hozzáférhetővé tétele a kutatók, ökológusok és más érdeklődők számára.

A PADAPT adatbázisa fontos forrása a növényekkel kapcsolatos információknak. A növényekről számos különböző adatokat megmutat, például azok fiziológiai jellemzőit, a virágzási időt, a magasságot, a termőképességet.

Forrás: pixino.com

Az adatbázis használata segíti a tudományos kutatásokat, a növényekkel foglalkozó szakemberek együttműködését.

A pannon botanikai régióban a növények nemcsak faji hovatartozásuk alapján különböznek, hanem mérhető tulajdonságaik alapján is. A Kárpát-medencében mintegy 2700 növényfaj különbözik a nyugat-, és észak-európaiaktól a szárazabb éghajlat miatt.

Bár a komplexebb eredmények a projektre épülő kutatások formájában várhatóak majd, már az adatok önmagukban is rámutatnak arra, hogy a hazai növények levelei kisebbek, a magok tömege pedig alacsonyabb, mint nyugat-, vagy észak-európai fajtársaiké.

A klímánk egyre inkább mediterrán jegyeket mutat, ami előnyös a meleg-, és szárazságtűrő növények számára. De ez a változás egyben azt is jelenti, hogy a hűvös és nedves környezetet kedvelő fajok lassan visszaszorulnak vagy akár kihalnak.

Már egyes banánfajok is megélnek nálunk, és a füge termésbiztonsága is egyre jobb.

A bükkerdők -amelyekről egy egész hegységet neveznek el- az évszázad végére eltűnhetnek Magyarországról.

Forrás: pixino.com

A növények jellemzői nemcsak a levélterület, magtömeg vagy virágzás időtartama tekintetében fontosok, ezek a jellemzők meghatározzák a növényi stratégiákat, például a versengőképességet, növekedési sebességet és annak következményeként, hogy a növény hogyan árnyékolja környezetét, részletezte korábban Török Péter, a Debreceni Egyetem növényökológus professzora a projekt kapcsán.

agrotrend.hu / sokszinuvidek.24.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés