Hatalmasak országszerte a hozamkülönbségek

.Akinek van mit eladnia, az kivár, illetve a várható takarmányhelyzet miatt "spájzol". Az állattenyésztéssel is foglalkozó üzemek döntő többsége nem tudja majd kihasználni a gabonaárak emelkedését, mert szinte az egész megyében katasztrofális lett a termés − mondta el lapunknak Müller János, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének Somogy megyei elnöke. Több ezer hektárnyi olyan kukoricaterület van a megyében, ahol a növénynek nincs csöve, meg olyan is, ahol mindössze 1,2−1,4 tonnás hektáronkénti átlagtermés várható. Ezt szemes kukoricaként betakarítani sem érdemes. Sok helyütt a megmaradt "áru kukoricából" kell silót csinálni és a búza egy részét is az állatok etetésére használják majd. Kérdés, hogy a magas takarmányárakat miként lehet majd érvényesíteni a sertéspiacon − tette hozzá Müller.

Az egész országban még az egyes táblák között is hatalmasak a hozamkülönbségek, ami elsősorban a fagy- és a jégkárokkal magyarázható. Kis terméssel nem nagyon lehet majd taktikázni, hiszen kell a pénz az őszi vetésekhez, jóllehet a minőség általában kiváló. Békésben például a tavalyi 4,1 tonna helyett mindössze 3,8 tonna kalászos gabona termett hektáronként (volt, ahol 2,5 tonnás termést sem tudtak betakarítani, másutt viszont 5,5 tonnánál is többet). Somogyban 4 tonnánál nagyobb a hektáronkénti átlag, hasonló szóródással. A viharkárok miatt még az országos átlagnál jóval csapadékosabb Zalában is vegyes a kép − főként a várható kukoricatermést illetően −, van, ahol már hiába jönne az eső, a növények elszáradtak. Az öntözött területek zömén ugyan kiválóak a hozamok, de ilyenből változatlanul kevés van. Az országban jelenleg mindössze 170 ezer hektárnyi az öntözhető terület, de ennek is csak alig több mint a felén használják a berendezéseket.

Forrás: Napi Gazdaság