Szurdokpüspöki, ahol a pincék mesélni kezdenek

Hazánk bővelkedik festői szépségű tájakban, kulturális kincsekben, gasztronómiai örökségekben, s egy különleges hely kiemelkedik a bor szerelmesei és a történelem iránt érdeklődők számára: Szurdokpüspöki Pincesora – írják a Csodálatos Magyarország portálon.

Egy kis történelem

A Zagyva völgyében fekvő Szurdokpüspökit keletről a Mátra, dél felől a Nagy-Hársas, nyugatról pedig a Cserhát hegység lankái határolják. Igen régen megtelepedett az ember e kedvező adottságú vidéken, több kőkori és bronzkori kultúra emlékei is előkerültek a területen. A falu nevének első része az itt található hegyek közötti keskeny völgyből ered, mivel a község ennek a szurdoknak a bejáratánál terül el. A „püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a tíz településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított Egri Püspökségnek. 1261-ben egy IV. Béla által kiadott oklevél is megerősítette e tulajdonjogot. A község 1288-ig egyházi tulajdon, majd világi földesurak, Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoriak birtokolták.

Szurdokpüspöki szinte rejtve marad a nagyvárosok árnyékában, ám a borkedvelők és a történetekre vágyó utazók számára igazi gyöngyszem. Fotó: Csodálatos Magyarország/Hatvani Anikó

A terület kiváló szőlő- valamint gyümölcstermő vidék. Valaha mintegy 150 hektáron termeltek a község határában szőlőt. A bort azonban nem a házaknál tartották, hanem a pincékben, hiszen így télen-nyáron állandó hőmérsékleten tudták tárolni.

A községtől északkeleti irányban a Kis-völgyben található népi pincesor az évszázados hagyományokkal rendelkező szőlőtermelés szép emléke. Eleinte zsúptetős épületeket emeltek vályogfalakkal, de ezeket az elmúlt évtizedek során már átépítették a tulajdonosok, így mostanra modern présházakat láthatnak az idelátogatók, így a pincesoron ötvöződik a múlt, és a jelen hangulata.

A pincesor egész évben nyitva áll, de a legideálisabb időszak a látogatáshoz a tavaszi és őszi hónapok, amikor a vidék igazán életre kel. Ezekben az időszakokban számos helyi rendezvény kínál különleges élményeket.

A helyi gazdák pedig örömmel mutatják meg a kis parcellákon termelt Ezerjó, Mézes fehér, Kékfrankos, Kékoportó, Chasselas és muskotályos fajtákból nagy gonddal készített boraikat.

A pincesoron kívül további kincseket is rejt Szurdokpüspöki: a falu legfontosabb látnivalója az 1769-ben épült „püspöki” Szent Kereszt Felmagasztalása templom. Érdemes ellátogatni a Hanák Kolos Emlékházba, melynek kiállítása Hanák Kolos életpályáját és a Mátra turizmusának legfontosabb mérföldköveit mutatja be.

A Múltunk Háza gyűjteményébe a település több mint ötven családja ajánlotta fel féltve őrzött kincseit, régi bútorait és tárgyait, így betekinthetünk Szurdokpüspöki múltjának egy részébe.

Megér egy misét Szurdokpüspöki szent kútja is, az Istenanyánk szent kút, amely a Hollósdombon található. Szent István király jelölte ki Magyarország egyik szellemi központját erre a helyre, s ez időben Esztergom és Kalocsa mellett országunk főbb szakrális helyei közé tartozott. A helyi legenda szerint Szurdokpüspökiben Szűz Mária is járt, és gyógyított.

Szurdokpüspöki megközelítése

A Budapesttől 70 kilométer távolságra lévő község megközelíthető az M3-as autópályán és a 21-es főúton, továbbá a Gyöngyös–Gyöngyöspata–Szurdokpüspöki útvonalon húzódó 2406-os úton, Pásztó felől pedig a 2407-es úton.

A teljes cikk fotógalériával itt található.

(Borítókép: Csodálatos Magyarország/Hatvani Anikó)

agrotrend.hu / Csodálatos Magyarország, Hatvani Anikó