Több a levéltetű a rovarirtóval kezelt földeken

    A Würzburgi Egyetem biológusai arra keresték a választ, hogyan alakul a különféleképpen kezelt tritikálémezők biológiai sokfélesége. (A tritikálé a búza és a rozs keresztezése, és világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend, mivel gyenge talajon is jó hozamot ad.)

    A kutatók tíz rovarirtóval permetezett táblát hasonlítottak össze tíz kezeletlen táblával. Bár rövidtávon a permetezés a kártevők gyérüléséhez vezetett, négy hét elteltével jóval több tetvet számoltak meg az érintett részeken , mint a kezeletlen területeken. Ez még a földtulajdonosokat is meglepte.

    A biológusok két lehetséges magyarázattal szolgáltak a jelenségre a PLoS One című folyóiratban, amelynek cikkét a Der Standard internetes kiadása (www.derstandard.at) ismertette. Elképzelhető, hogy a rovarirtó szerek a levéltetvek ellenségeit is megsemmisítik, tehát a katicabogarakat, ileltve a fátyolka- és zengőlégylárvákat. Ellenségeik eltűntével a tetvek újra megtelepedhetnek az adott táblán, sőt gyorsabban szaporodhatnak.

    Lehetséges a közvetett hatás is: ha szelektív szerről van szó, és csak a tetveket öli meg, azok ellenségei táplálék hiányában elhagyják a mezőt. A végeredmény itt is megkönnyíti a levéltetvek visszatérését.

    Úgy tűnik, hogy a kezeletlen, hagyományosan művelt szántóföldeken a kártevőket természetes ellenségeik jobban kordában tudják tartani a nagyobb biológiai sokféleség miatt. Még ennél is nagyobb sokféleséget találtak a kutatók az ökológiai gazdálkodásban művelt területeken.

    A 15 megvizsgált ökotábla ötször annyi növényfaj és húszszor annyi beporzó rovarfaj otthonául szolgált, mint a hagyományos táblák. Ezen kívül háromszor annyi ellensége volt ott a levéltetveknek, mint a szokványos területeken, aminek eredményeképpen csupán ötödannyi levéltetűt találtak ezeken a földeken.

Forrás: MTI