Hírek

Földbérletek lápvilága Ángyán vizsgálatai szerint

Immár a hatodik tanulmányát tette közzé Ángyán József az állami földpályázatok ellentmondásairól. A kormányzati szólamokkal ellentétben sok településen a helyi gazdáknak semmi, vagy alig jutott az állami földekből, a legjobb területeket Fidesz közeli „csókosok” kapták bérbe. A volt államtitkár véleményével azonban van, aki vitába szállt.

Létrehozva:

|

Feltett szándéka Ángyán Józsefnek, hogy a földügy törvényhozási és az állami földek bérbeadási folyamatában kibontakozó képet teljes körűen a nyilvánosság elé tárja, az elemzéseit közzétegye, és a meghirdetett birtokpolitikai elvekkel szembesítse. A második Orbán kormány volt államtitkára, a gödöllői agráregyetem professzora nemrég befejezett VI. földügyi jelentése már a 2013. december 31-i állapotot mutatja be, de már tervezi a VII. összegző jelentés megírását, amiben a teljes ciklust elemzi. "Ezt és az ugyancsak a föld- és birtokpolitika tárgykörében a Gyurcsány korszakról készített hasonló, 300 oldalas tanulmányomat összedolgozva talán egy könyv is születhet" – jelezte szándékát Ángyán József.

A gödöllői agráregyetem professzora elemzésében azt írta, a gazdaságok felső 10 százaléka teszi zsebre a támogatások 74 százalékát. A volt államtitkár becslése szerint egy jól körülhatárolható érdekcsoport két év alatt összességében 76,5 százalékkal növelte támogatott területe nagyságát, 38 százalékkal pedig a támogatások összegét. A birtokok gyarapodásának egyik fontos forrása az állami földek bérlete, vagy pályázat nélküli megbízási szerződéses művelése. A nyertes pályázatok vizsgálatakor az is kiderült, jó néhány kormánypárti politikus rokona, családtagja, ismerőse jutott állami földekhez. A családtagok ha ügyesek, papíron megosztva a birtokot, még a területalapú támogatás elvonás alól is kibújhatnak.

Ángyán vizsgálatai szerint mindössze 8 érdekeltség nyerte meg a legtöbb állami föld bérletét – csoportonként több mint 1000 hektárt. A 8 érdekeltség a nyertesek mindössze 0,4 százalékát kitevő pályázattal önmaga megszerezte az egész országban eddig bérbe adott összes terület mintegy 11 százalékát. Ángyán József egyébkénk például az LMP agrárpolitikusaival együtt a kisbirtok híve, s úgy véli, sok életképes, önfenntartó, így például biogazdaságra lenne szükség Magyarországon.

"Összességében azt kell sajnálattal megállapítanom, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet az eddig bérbe adott mintegy 95 ezer hektár állami földterület teljes körű közös feldolgozása még kontrasztosabbá teszi, a jelzett problémákat megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltég kezében lévő nagy latifundiumok által uralt birtokrendszer irányába mutat" – jegyezte meg a tanulmányában Ángyán. Úgy vélte ez tragikus következményekkel jár majd a helyi közösségeket és a vidék népesség megtartó képességét, a jó minőségű élelmiszert, valamint a környezetbiztonságot tekintve egyaránt.

Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő a Népszavának kifejtette, egyetért Ángyán Józseffel abban, hogy az Orbán kormány áttekinthetetlenül és a Fidesz holdudvarához tartozó személyeknek, családoknak, érdekköröknek játszott át jelentős állami földterületeket. A volt vidékfejlesztési államtitkár legtöbb következtetésével és a hazai mezőgazdaságról vallott elképzeléseit viszont erősen vitatta. Nem igaz az állítás, hogy a nagy agrártársaságok miatt délamerikanizálódik a magyar agrárium, és latifundiumok alakulnak ki, sőt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai éppen az ellenkezőjét bizonyítják. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek birtokmérete az elmúlt években átlagosan 300 hektár alá zsugorodtak – említette Raskó. A csökkenés oka egyebek mellett, hogy a kormány a lejárt állami földbérletszerződések által érintett területeket elvette az agrártársaságoktól.

Az agrárközgazdász hangsúlyozta, az a vád sem állja ki a valóság próbáját, amit egyébként nem kizárólag Ángyán József hangoztat, hogy Magyarországon óriási veszély az úgynevezett nagybirtokokra jellemző monokultúrás növénytermesztés. Ez badarság, hiszen uniós előírás, hogy például kukoricát legföljebb két egymást követő évben lehet ültetni, szigorúan be kell tartani a vetésforgót – érvelt Raskó György. A volt államtitkár és zöld politikusok kijelentésire is reagált, melyek szerint a nagybirtokok terhelik a környezetet, míg a kis és családi gazdaságok a tájfenntartó, környezetkímélő mezőgazdaság lapjai. A közgazdász hangsúlyozta, az agrártársaságoknál szakemberek végzik a növényvédelmet, s például az ő sertéstelepükön zárt rendszerben kezelik a trágyát.

A kisgazdaságoknál már csak a rendkívül magas költségek miatt is kétséges, hogy ezt megoldanák, éppenséggel a hígtrágya szennyezheti a talajt, vagy akár a felszíni és a talajvizet is. A növényvédelemmel kapcsolatos szakértelem és korszerű technika, technológia sem feltétlenül adott a kisgazdaságokban. Az igaz, hogy a nagy növénytermesztő cégek kevés embert foglalkoztatnak, de éppen ezért javasoltuk nem csak mi, de a Földművelésügyi Minisztérium, és az Agrárkamara is, hogy a területalapú támogatás elvonásakor vegyék figyelembe a foglalkoztatást, hogy az érintett társaságok levonhassák a támogatási összegből a bérköltségeiket – jegyezte meg Raskó, aki szerint Orbán Viktor személyesen húzta ki ezt a tételt a végleges szövegből.

A közgazdász elmondta, a támogatásról döntő kormányülés előtt az Agrárkamara egy prominense fölhívta és közölte vele, beszámítják majd a bérköltségeket a támogatási összegbe. Ez a kamarai vezető azóta nem veszi föl a telefonját, viszont Raskó már nem is csodálkozott, amikor a múlt hétfői sajtótájékoztatón a kamara elnöke, Győrffy Balázs úgy tett, mintha ők nem is javasoltak volna semmit és teljes mellszélességgel kiállt az Orbán-Lázár-féle elvonás mellett. A baj az, hogy Ángyán József és némelyik ellenzéki politikus egyszerűen nem ért a XXI. századi mezőgazdasághoz és egy XVIII-XIX. századi agrárvilágot álmodnak vissza, de az már nem lenne működőképes – summázta véleményét Raskó György.

Forrás: nepszava.hu

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook