Hírek

Csapdákkal figyelik a területet – rettegnek a borászok

Isten mentsen a kabócától! – fohászkodtak balatoni borászok és növényvédők, miután az ország több megyéjében, így Somogyban, és a környező területeken, Baranyában, Tolnában és Zalában is megjelent az amerikai szőlőkabóca, amely a szőlő egyik legveszélyesebb betegségét, az aranyszínű sárgaságot terjeszti.

A szőlőkabóca jelenléte a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett kutatómunkából derült ki.

Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legrettegettebb kórja. A világon először Franciaország délnyugati részén fedezték fel 1949-ben. Néhány évtized alatt végigsöpört Európa szőlőültetvényein, Szlovéniában 2005-ben, Ausztriában és Horvátországban 2009-ben bukkant fel, és már itt áll Somogy kapujában. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet, amelyet az amerikai szőlőkabócával hord át magával egyik növényről a másikra. 

– Felmérhetetlen gazdasági károkat okozhat. Az aranyszínű sárgaság fertőzése még nincs Somogyban, de a szőlőkabóca már megjelent – erősítette meg Tóth István, a Növényvédő Mérnöki Kamara Somogy Megyei Szervezetének elnökségi tagja. – A kabóca egy parányi, szívó kártevő, repülni és ugrani tud, ezért gyorsan terjed, és a rovarok szaporodásának kedvez a száraz, forró idő. A kabóca szállítja az aranyszínű sárgaság vírusát, amely tönkreteszi a szőlő leveleit. A fertőzés összetett problémát jelent, mert más gazdanövényei is vannak, és ellene a védekezés komoly feladvány a szőlészeknek és a növényvédőknek egyaránt. 

A fertőzés karantént von maga után, a megbetegedetett szőlőtöveket ki kell pusztítani. A hatékony növényvédő szerek kiválasztásánál nincsenek könnyű helyzetben a gazdák, és ezt még nehezíti, hogy 25 Celsius fok felett a rovarölő szerek hatékonysága csökken, a csemegeszőlő érése viszont már megkezdődött. 

Szőlőkabócával még nem találkoztak, de tudnak a kórról és felkészültek rá, főleg a szakirodalomból, mondta Vukovics László, aki Balatonbogláron ezer hektár szőlőültetvény növényvédelmét látja el. Jelentős probléma lesz, ha megjelenik és elszaporodik, ezért a növényvédő szakhatóság csapdákkal figyeli a területet. Katasztrófa lenne, ha megjelenne a betegség, mert jó évjáratot várnak Balatonbogláron mennyiségben is minőségben is. Hujber Attila, a Hujber pincészet vezetője szerint remek lesz a termés, de addig sokat kell még „aludni” a szőlőnek, hátravan még két hónap a szüretig, közbeszólhat még az időjárás, lehet kánikula és jégverés is.

Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony az aranyszínű sárgaság betegségére, különösen a chardonnay, a cabernet sauvignon, a sauvignon blanc, a pinot noir és az olaszrizling. Az amerikai alanyfajták viszont a fertőzést követően is többnyire tünetmentesek maradnak. Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, a levél fonákján szívogat. Az egyedek fertőzőképessége a lárvák kelésétől számolva körülbelül 4-5 hét múlva alakul ki.

Forrás: sonline.hu

 

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés