Hírek

A tápanyaghiány komoly stresszhelyzet a növény számára – Van megoldás? Igen, a két lépcsős startertrágyázási technológia

A növények fő tápelem ellátása gyökéren keresztül történik, aminek alapfeltétele, hogy a tápelemionoknak el kell jutniuk a gyökér felületéhez.

Létrehozva:

|

Ez 3 féle módon történhet:

  1. gyökér intercepció
  2. talajoldatból anyagáramlással (N, Ca, Mg, S, mikroelemek)
  3. talajoldatból diffúzióval (P, K)
     

Milyen tényezők befolyásolhatják a tápelemek felvehetőségét?

  • Fajok, fajták táplálkozási sajátosságai (morfológiai jelleg, tápanyag-, hő-, vízigény, pH érzékenység, stb.)
  • Környezet és talaj sajátosságai (vízellátottság, hőmérséklet, talaj kémhatása, szerkezete, tápanyag ellátottsága, szerves anyag tartalma, stb.)

Fenti tényezők közül most csak a hőmérséklet hatásáról beszélünk.

A hőmérséklet hat a növények élettevékenységére, a fotoszintézisre, a légzésre és jelentősen befolyásolja a víz és tápelem felvételt. Alacsony talajhőmérsékleten lelassul a gyökér tápelem felvétele, csökken a gyökérlégzés és gyökér ionadszorpció mértéke, a tápanyag feltárásban szerepet játszó mikroorganizmusok élettevékenysége.

Az alábbi táblázat adatai a százalékos értékben mutatják a növények makro tápanyag felvételének dinamikáját különböző talajhőmérsékleten:

Fertilia táblázat

Igen figyelemre méltó, hogy az alacsony hőmérséklet a gyökér fejlődésére, növekedésére leginkább ható foszfor felvételét gátolja.

A növény tápanyag felvétele a vegetációs idő során változó intenzitású, ezt a tápanyag felvételi dinamika jellemzi. Fontos a kritikus táplálkozási szakaszok ismerete, pl. a kezdeti fejlődésé, vagy a maximális tápanyag igényé.

Ehhez igazítható a tápanyag visszapótlás technológiája, a szárazanyag képzés intenzitását befolyásoló starter és fejtrágyázás, ami egyben meghatározza a termés minőségét és mennyiségét is.
 

A startertrágyák lehetnek mikrogranulátumok és hagyományos szemcseméretű műtrágyák. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága, ha végiggondoljuk a két tavaszi vetésű növényünk fejlődési fázisait, s az ahhoz tartozó tápelem szükségletet:

Kelés, csírázás

A csírázó növény tápanyag felvevő képessége erősen korlátozott, a magban tárolt tápelem mennyisége kevés a gyors keléshez, az intenzív gyökérfejlődés elindításához. Ehhez járul az a tény, hogy kora tavasszal a talaj hőmérséklete sem optimális a talajban tárolt tápanyagok felvételéhez. Elsősorban a kezdeti fejlődés elindításához mobilis nitrogénre és a gyökérképződést elindító foszforra van szüksége a növénynek. Megoldást jelentenek a mag közelébe kijuttatott, gyorsan oldódó N, P és a harmonikus összetételt biztosító mezo- és mikroelemeket tartalmazó mikrogranulált startertrágyák.

A csírázáskori nitrogén felvétel mennyiségileg nem nagy, de intenzív és segíti a foszfor felvételt is.

Vegetatív fejlődés

Mind a kukorica, mind a napraforgó fejlődésében ez a legintenzívebb tápanyag felvételi szakasz. Az N-P-K mezoelem igényüknek mintegy 50-60 %-át felveszik. Ilyenkor a foszforhiány bármely időpontban jelentkezhet, aminek oka, hogy a fiatal növény szöveteiben a P magasabb százalékban fordul elő, mint a tenyészidőszak későbbi szakaszában, s a gyökerek P-felvétele alacsonyabb a növény igényénél.

Tavaszi vetésű növényeink közül kiemelendő a kukorica érzékenysége a megfelelő kálium ellátásra. A vegetatív fázisban magas a kálium igénye, virágzásig felveszi az összes szükséglet 88 %-át.

A tápanyagok hiánya komoly stresszhelyzetet teremt a növények számára, aminek kiküszöbölése a folyamatos növekedést segítő startertrágyázással lehetséges.

A fiatal növény számára nem a mennyiség a legfontosabb, hanem a tápelem gyors elérhetősége.

A kelést és a gyökér kezdeti fejlődését gyorsítjuk, ha a mag közelébe mikrogranulált, magas foszfor tartalmú starter készítményeket juttatunk ki.

A következő fejlődési fázisban jól oldódó, mikroelem kiegészítésű szemcsés műtrágyával tudjuk megoldani a tápanyag biztosítását, aminek optimális dózisa 100-200 kg /ha.

A két lépcsős startertrágyázási technológiával elérjük, hogy mindenkor a növény közelébe helyezett, könnyen felvehető tápanyagforrást biztosítunk.
 

Starterműtrágyázási technológiai javaslat kukoricára és napraforgóra

A kétféle startertrágyázási technológia a gyakorlatban az alábbiak szerint valósítható meg:

  1. A tábla teljes felületén, vagy sorokban a szemenkénti vetőgépek starterműtrágya-szóró egységével, vetéssel egy menetben, a mag mellé (3–5 cm) vagy alá (7-8 cm) kijuttatva a granulált műtrágyát, általában 100-200 kg/ha mennyiségben.
  2. Közvetlenül a mag mellé vetéssel egy menetben, kis dózisban kijuttatva a tökéletesen vízoldható mikrogranulátum műtrágyákat, 15-20 kg/ha adagban. Ez a talajfertőtlenítő szerek kijuttatásához használt mikrogranulátum szóró adapterrel végezhető.

Sorkezelésre a mikroelemekkel kiegészített GRAMIX NP és a kálium túlsúlyos GRAMIX NPK műtrágyáink használatát javasoljuk, melyek a hatékonyabb tápanyag-hasznosulást segítő kalciumot, magnéziumot és ként is tartalmaznak.

Mikrogranulátummal történő starterezéshez ajánljuk a magas nitrogén és foszfor tartalmú, „talajélesztő” szerves anyagokat, valamint szerves ként tartalmazó EDDHSA kelátképzővel kiegészített növényspecifikus UMG MICRO ZeaStart-ot kukoricára, és az UMG MICRO HeliaStart-ot napraforgóra, valamint az ásványi hatóanyagot tartalmazó, standard felhasználású UMG MICRO StarterMax-ot.

 

 

Nagy Margit
Fejlesztési vezető
Fertilia Kft.

Megújult honlapunk: www.fertilia.hu

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook