Milyen hal kerül az asztalra?
Stündl László rámutatott, ha a magyarok halfogyasztása növekedne, akkor sem az édesvízi halakat helyeznénk előtérbe, hanem a tengeri, import halfajokat. Elmondta, nem azért állunk rosszul, mert nincs tengerünk és nem szoktunk hozzá a halfogyasztáshoz, hanem azért, mert egyszerűen tradicionálisan úgy alakult ki, hogy karácsonykor, illetve egyszer még nyáron eszünk átlagosan halat.
Tulajdonképpen két halétel per fő egy évben a fogyasztás. Meg kell jegyezni, ami árnyalja ezt a képet, hogy Európában édesvízi halat nagyon keveset fogyasztanak, mi abból 1 kilót eszünk, ebben legalább az első helyen állunk. Tehát itthon többnyire hekket, tengeri halfajokat, konzerveket fogyasztunk – mondta. Hozzátette, Japánban, Izlandon és Portugáliában jellemzően sok halat esznek.
Mint megosztotta, külföldön nincs akkora halfogyasztási mánia december végén, mint nálunk, a határon túl inkább a szárnyasokból esznek többet, illetve a sertésből és a marhából, angolszász területeken pedig a pulyka a tradicionális karácsonyi étel.
A halfogyasztás terén abból a szempontból már nemzetközivé váltunk, hogy nemcsak ponty és harcsa kerül az asztalra – ezek többnyire inkább ünnepekkor, de év közben előtérbe kerülnek más fajok, jellemzően a tengeri halak, a lazacfélék és a pisztráng, valamint a hazai előállítású afrikai harcsa fogy
– tájékoztatott a dékán. Érdeklődésünkre rámutatott, azért is jó a hal, mert rendkívül sokféleképpen lehet elkészíteni. Sokan magyarosabban szeretik, úgy is fűszerezik, mint egy pörköltet, mások megpárolják, minimális fűszerrel ízesítik, friss salátával tálalják, ami egy igazán könnyed ebéd vagy vacsora lehet. – A bulgur és a rizs nagyon jól illik hozzá, az éttermekben is az említetteket kínálják köretként, és persze elmaradhatatlan a citromkarika, ami kicsit megbolondítja az ízeket – tette hozzá.
Stündl László kifejtette, van különbség egy nagyobb és egy kisebb hal íze között. Mégpedig azért, mert az ízanyagok, akár a jók, vagy a rosszak, a zsírszövetekben tudnak raktározódni, egy fiatal hal kevésbé zsíros, ezért nincs annyira jó, vagy rossz íze.
– Egy nagyobb halnál nyilván több idő van az ízanyagnak beépülnie, és főként az ízrontó anyagoknak. Ha valaki már érzett iszapízt a halban, az a hal bőrében élő kék algák anyagcsere termékei miatt volt. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy annak idején, amikor élve vásároltuk a halat, és nem tudtuk, honnan származik, a fürdőkádban tartottuk karácsony előtt 2-3 napig. Rájöttek a háziasszonyok, ha tiszta vízbe helyezik, ennyi idő alatt el fog belőle tűnni a kellemetlen íz – magyarázta.
Stündl László arra is kitért, ha már unjuk a pontyból, vagy harcsából a halászlevet, akkor azokat lehet rántani, esetleg fűszeres halcsipszet készíteni belőlük. Illetve le is darálhatjuk a halhúst, amiből ínycsiklandozó halpogácsa is készülhet.
agrotrend.hu / haon.hu