Az agrárminiszter szerint ellenzéki hisztériakeltés tapasztalható földügyben

– Elfogadta a héten az Országgyűlés az állami földvagyon kezelésével összefüggő törvény módosítását, amelynek már az előkészítése is nagy vihart kavart. Miért volt szükség erre a döntésre és mi változik a jövőben?
– Arról született döntés, hogy a törvény módosításával a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) átveszi az állami földtulajdon kezelését a nemzeti parkoktól. Fontos tudni, hogy az NFA és a nemzeti parkok is állami területeket gondoznak. Ez egy nyilvántartási jellegű módosítás volt, a nemzeti parkok feladatait nem érinti a döntés. Továbbra is ellátják a védett természeti értékek kezelését, a bevételeik továbbra is biztosítottak, a költségvetés pedig tartalmazza a működésükhöz szükséges keretet. A következő hat évben negyvenötmilliárdos fejlesztés valósul meg a nemzeti parkoknál.
A további cél az, amelynek az első lépéséről döntött az Országgyűlés, hogy a más minisztériumoknál lévő földeket is az NFA kezelje, tehát egy központi földnyilvántartásba kerüljön az összes állami földterület.
– Az ellenzéki pártok, valamint a természetvédők szerint veszélyezteti a természeti értékeket a döntés. Okot ad a törvénymódosítás ezekre az aggodalmakra?
– Többen is azt állítják, hogy elveszünk valamit a nemzeti parkoktól. Valójában a parkok feladatait nem befolyásolja, hogy egy adott földterület melyik szervezetnek a kezelésébe tartozik. Továbbra is megkapják az igazgatóságok a rendelkezési jogot a nem bérbe adott, különösen védett területek felett. Tudni kell, hogy a védett területeknek a felét már most is az NFA kezeli. A gazdákat sem érinti a változás, hiszen továbbra is művelhetik azokat a területeket, amelyekre haszonbérleti szerződésük van. A törvénymódosítás körül egy ellenzéki hisztériakeltés, politikai haszonlesés zajlik, amelyet indokolatlannak tartok. A földalapkezelő minden esetben a természetvédelmi szempontok figyelembevételével adja bérbe a területet. Ezeket az előírásokat nem lehet megkerülni, elképzelhetetlen, hogy a jogszabályban foglalt természetvédelmi kötelezettséget ne vegye figyelembe az adott terület kezelője.
– Az ellenzék azt állítja, a döntés célja valójában az, hogy kormányközeli személyeknek játsszák át ezeket a területeket, a természetvédők pedig az Alkotmánybírósághoz fordulnának. Akkor ez pusztán hisztériakeltés?
– Teljes mértékben. A törvénymódosítás nem érinti a bérleti viszonyokat, mivel a nemzeti parkok területén bérbe vannak adva a földek. Azokat a területeket, amelyeket eddig sem lehetett bérbe adni, ezután sem lehet. Meglátásom szerint a döntés nem alaptörvény-ellenes, mivel, ismétlem, az érintett területek az állam tulajdonában vannak, s ez a jövőben sem változik. Azt javaslom a természetvédőknek, hogy tanulmányozzák a törvényt.
– Korábban a Hortobágyi Nemzeti Park területén a felháborodott állattartók azt állították, hogy akinek állata van, nem kapott legelőt, ellenben akinek nincs állata, kapott területet. Valóban komoly problémák vannak a Hortobágyon?
– Ezt nem tőlem kell megkérdezni, hanem azoktól, akik azzal rémisztgetik a közvéleményt, hogy a Hortobágyon három-négyezer szarvasmarha és negyvenezer birka fog éhen pusztulni. Máig nincs róla tudomásunk, hogy elpusztult volna ekkora állomány. Úgy gondolom, hogy ki kellene állnia a közvélemény elé annak, aki ezeket a rémhíreket terjeszti, és magyarázatot adnia arra, hogy pontosan mi történt, miért állított valótlanságot. Sajnos olyan panaszosok is megszólaltak, akik vagy nem pályáztak legelőre, vagy ha pályáztak is, korábban nem állami területen legeltettek. A rémhírekre visszatérve tudni kell, hogy a Hortobágyon összesen nincs harminc-negyvenezer birka.
– Fontos évforduló volt tegnap, hiszen egy éve, május elsején lépett hatályba a földtörvény. Mik a tapasztalatok, az elmúlt évben milyen változások történtek?
– A legfontosabb, hogy sikerült megvédenünk a magyar földet a spekulánsoktól. Ma a magyar földművesek azok, akik valóban területhez jutnak. Maximalizáltuk 1200 hektárban a haszonbérletbe adható területet, emellett a családi gazdaságokat segítő intézkedések is eredményesnek bizonyultak. Történelmi fordulat állt be a földhasználatban, ma már elmondhatjuk, a termőterületek 54 százaléka van a gazdáknál és 42 százaléka a cégeknél. Korábban, 2010-ben még a területek 45 százaléka volt a cégeknél, és csak 50 százalékuk a gazdálkodóknál, tehát egyértelmű eltolódás tapasztalható. Elmondhatjuk, hogy mára biztos megélhetést találnak a falvakban, vidéki városokban az emberek.
– A családi gazdaságokat támogatja az állami földprogram is. Lesznek újabb földpályázatok?
– Folyamatosan írjuk ki a pályázatokat a Földet a gazdáknak programban az állami területekre. Jelenleg a kisebb, egy–három hektáros, zárványszerű területeket értékesítjük, amelyből számottevő haszonbérleti bevétele nincs az államnak, ellenben a helyi gazdáknak nagy segítséget jelent.
– A földtörvényt is folyamatos ellenzéki támadás éri. Az MSZP hatályon kívül is helyezné. Mi ennek az oka?
– Látszik, hogy az MSZP-nek útjában van a magyar gazdákat védő földtörvény, nyilván azért helyeznék hatályon kívül, hogy a tőkés társaságok, külföldi cégek szerezzék meg a földeket. Az elmúlt időszakban Gőgös Zoltán szocialista képviselő több kritikát is megfogalmazott. Ezekre csak azt tudom mondani, hogy Gőgös Zoltánnak elszámolnivalója van az emberek felé, mert amikor a szocialista kormányzás idején államtitkár volt, akkor tették tönkre a hazai cukoripart, bezáratták a vágóhidakat, a külföldi élelmiszer pedig ömlött be az országba.
– Nem csak itthon érik támadások a szabályozást, az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást is indított. Mit kifogásolnak Brüsszelben?
– Több kifogása is van a bizottságnak, hiányolják a jogi személyek földvásárlási lehetőségét, éppúgy, mint Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció. Hangsúlyozom, a kormány a helyben lakó gazdáknak a földvásárlását támogatja, ezért az Igazságügyi Minisztériummal közösen dolgozunk a bizottságnak adott válaszunkon.
– A jövő évtől tervezett sertésáfa-csökkentés kapcsán is kritika éri a kormányt, a baloldal szerint ezzel az intézkedéssel is a kormányzathoz közel álló személyeket segítik. Miért a sertéshús áfakulcsát csökkentik?
– Tanulságos, hogy a szocialisták a 2006-os választások előtt csökkentették, majd a választások után felemelték az áfát, ezért túlzásnak tartom a mostani támadásokat. Azért a sertés tőkehús adókulcsa csökken, mert ezt már megelőzte két fontos döntés: a gabonafélék fordított adózásának bevezetésével fehéredett a takarmányágazat, ahol korábban magas volt a feketegazdaság aránya, ezt követően korábban öt százalékra csökkent az élő és hasított sertés, majd a szarvasmarha és a juh áfája. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy 2016-tól csökken a sertés tőkehús áfája, majd ezt kiértékelve tudunk a tapasztalatok alapján további hasonló intézkedéseket meghozni. Látok arra lehetőséget, hogy folytassuk az áfacsökkentés terén megkezdett munkát.
– Nemcsak az agráriumban tett fontos intézkedések miatt érik önt támadások, hanem a brókerbotrányok kapcsán is. Hol tart a Földművelésügyi Minisztérium cégével, a TIG Kft.-vel kapcsolatos vizsgálat, amely több százmilliós összeget helyezett el a bedőlt Hungária Értékpapírnál?
– Mindenkinek megvan az ügyben a maga felelőssége. A TIG Kft. tiltás ellenére helyezte el az összeget a brókercégnél. A vállalat vezérkarát leváltottam, felmentettem a felügyelőbizottságot és a könyvvizsgálót, és a feljelentést is megtettük. Bízom benne, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás is mielőbb megtörténik.
– A karcagi Kun-Mediátorral kapcsolatban az a vád érte, hogy polgármestersége idején segítette a csalókat. Hibázott akár ön, akár az önkormányzat?
– A csaláshoz semmi közöm sincs, sem nekem, sem az önkormányzatnak. Nem rendelkeztem semmilyen befektetéssel a Kun-Mediátornál. A karcagi önkormányzat 2005-ben hosszabbította meg a helyiségbérletét ennek a cégnek, de a városvezetés és a mindenkori polgármester nem felelős azért, hogy egy magánszemély milyen bűncselekményt követ el. Sajnálatos csalássorozat történt, remélem, hogy a rendőrség megtalálja az elkövetőt, a bíróság pedig megállapítja, hogy konkrétan mi történt.
– Sajtóhírek szerint nemrég egy kormányülésen szóba került, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meneszteni kívánja önt. Valóban megrendült a kormányfő bizalma?
– Szó sincs róla. A miniszterelnök vadkacsának minősítette a sajtóban megjelent híreszteléseket, és érthetően elmondta, hogy továbbra is számít a munkámra. Nem kívánok bővebben foglalkozni különböző ellenzéki és sajtóértesülésekkel, továbbra is teszem a dolgom, hiszen az agrárium előtt nagyon sok feladat áll. A jövőben is azokra a feladatokra kívánok koncentrálni, amelyek rám hárulnak, Orbán Viktor bizalmát élvezve. 

Forrás: magyarhirlap.hu