Túlnyomórészt előnyös lesz a fordított áfa

A törvény szerint kukorica, búza, árpa, rozs, zab, tritikálé, napraforgómag, repce- és olajrepcemag, szójabab belföldi áfaalanyok közötti értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, vagyis az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, annak megfizetése a vevő kötelezettsége.

A törvény még nem kapta meg a brüsszeli áldást, de a Vidékfejlesztési Minisztérium lapunk érdeklődésére közölte, hogy mivel az Országgyűlés elfogadta, ezért alkalmazni kell az uniós jóváhagyástól függetlenül is. A nemzetgazdasági tárca tájékoztatása szerint az eljárás folyamatban van, és ha nem érkezik válasz a júliusi határidőig, akkor visszamenőleges jóváhagyás kérhető. Ágazati szereplők a problémák közt említik, hogy nem egyértelmű, miként bizonylatolják az egymás közti elszámolást az integrációban működő gabonatermelők, illetve hogy módosítani kell a törvény megszületése előtt megkötött termeltetési szerződéseket, amelyeknél vetőmag halasztott fizetéses, áfás beszerzéséről is szó van.

Egyelőre nem találtunk megoldást a fordított áfa miatt kieső bevétel pótlására, pedig a tavalyi értékesítést alapul véve nálunk akár az 54 millió forintot is elérheti − mondta lapunknak Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. igazgatója. A 2300 hektáron gazdálkodó, mintegy 2500 tejelő tehenet tartó, tavaly 1,5 milliárd forint árbevételt elérő társaság vezetője egyébként attól tart, hogy az aszály hatására a gyengébb hozamok miatt nem marad értékesíthető gabonája (a termés nagyjából felét takarmányozásra használják), ez pedig tovább rontaná a cég helyzetét. Ugyanakkor ezt a sokkot csak egyszer kell túlélni, de ha a csalók eltűnnek a gabonapiacról, akkor kezelhető a likviditáshiány is − tette hozzá Hegedűs Imre. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint már érezhető a törvény hatása: sokkal kevesebb a számla nélküli értékesítés iránt érdeklődő kereskedő, azok is inkább az ótermésből esetleg megmaradt készletekre alkudtak az utóbbi időben.

Az állattartóknak is kedvező a gabonaszektorban bevezetett új rendszer, mivel itt is kevesebben tesznek majd szert tisztességtelen árelőnyre, így csökken a legálisan működők versenyhátránya − közölte Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője. Aki végfelhasználónak számít a gabonavásárlásnál, annak csak adminisztrációs szempontból jelent majd többletterhet a fordított áfa, mivel tételesen, kilogrammra lebontva kell bevallani a vásárlásokat, Korábban ugyan volt szó arról, hogy a sertéstenyésztésben is bevezessék a fordított áfázást − tette hozzá az ügyvezető −, ám ez nem segítette volna sem a termelőket, sem az állomány növelését, mivel az áfa-visszaigénylői pozícióba kerülő termelők bevételeit harmadával mérsékelte volna. Érdemi segítséget az jelentene az állattartóknak, ha az alapélelmiszerek közé besorolva, 5−7 százalékos áfa mellett termelhetnének és értékesíthetnének, de szűkíthetné a feketepiacot az is, ha szigorúbban ellenőrizné a hatóság az állatszállítási bizonylatokat.

A Pannonmillnél nem jár majd extra finanszírozási igénnyel a fordított áfafizetés, és bár a havi bevallások időszakáig jelentkezik majd némi megtakarítás a termelőknek ki nem fizetett áfa miatt, ez nem jelentős összeg − fogalmazott Poór Zoltán, a Pannonmill Zrt. vezérigazgatója. Az ágazat fehéredése ennél jóval nagyobb előny, bár az Poór szerint érdekes helyzetet teremt, hogy a késztermék, illetve a melléktermékek esetében már újra 27 százalékos áfakulccsal kell számolni. A legnagyobb kérdés az, hogy mi lesz a fordított áfa kétéves átmeneti ideje után a termékpályával − tette hozzá Poór Zoltán, aki úgy véli, hosszabb távú eredményt csak áfacsökkentéssel lehetne elérni

Forrás: Napi Gazdaság