Alkotmányossági aggályokat vet fel az új szövetkezeti törvény

Számtalan érdekességet tartalmaz a Fidesz honlapján nemrég társadalmi vitára bocsátott szövetkezetitörvény-tervezete, és nem csak a változások által leginkább érintett mezőgazdasági szövetkezetek számára. A tavasszal hosszas huzavona után elfogadott, és majd csak jövőre hatályba lépő Polgári törvénykönyvet úgy módosítaná a beterjesztő Patay Vilmos, hogy a szövetkezetekről szóló szakaszt egy önálló törvényben szabályozná. Az egyik legnagyobb ellentmondás, hogy miközben a tervezet egyes esetekben a társadalmi felelősség alapján a nonprofit szervezeteket megillető kedvezményekre is jogosultnak tartja a szövetkezetet, a jogszabály többször is a nyereségfelosztás technikai részleteiről rendelkezik.

Az már inkább az Alkotmánybíróság (Ab) figyelmére érdemes, hogy a beterjesztő − a hatálybaléptetéssel kapcsolatos rendelkezések közé "rejtve" − újra megpróbálkozna a 2006-ban az Ab által egyszer már kifogásolt elképzelés, az átalakított részjegyek, illetve a szövetkezeti vagyon hat hónapon belüli kifizettetésével. Ez súlyosan veszélyezteti a szövetkezetek működőképességét akkor is, ha a javaslat az elmúlt hónapok konzultációi, illetve egyértelmű kormányzati elutasításai során már sokat finomodott − mondta a Napi Gazdaságnak Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke.

Vadász úgy látja, ha a több mint 200 ezerre tehető idős szövetkezeti tag számára kilátásba helyezik, hogy ki kell fizetniük az üzletrészük értékét, akkor várhatóan élnek majd a lehetőséggel. A korábbi, közel hatezer iparszövetkezet túlnyomó része már átalakult gazdasági társasággá, mára mindössze 156 maradt, ezek − például egy szolgáltató fodrászszövetkezet − esetében ugyanakkor épp olyan gondot jelenthet a rendelkezés, mint a mezőgazdasági szövetkezeteknek. Agrárszakértők szerint szintén a mezőgazdasági szövetkezetek működését lehetetlenítené el, hogy a jövőben csak földműves lehetne a szövetkezet tagja, ezzel gyakorlatilag meg kellene válni a nyugdíjaskorú tagoktól.

Aggályos, hogy a nyár végén beterjeszteni tervezett dokumentum meg nem határozott mértékű állami támogatást ígérne a szövetkezetek alakulásához, de azt sem fejti ki bővebben a tervezet, hogy miért lenne szükség közhasznú szervezetként létrehozott szövetkezetfejlesztési ügynökségekre.