A Green Deal Leather projekt eredményei és a bőripar fenntarthatóságának részletei

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a Green Deal Leather, azaz a Zöld Megállapodás bőripari projektjének eredményeiről osztanak meg információkat és felhívják a figyelmet az európai cserzőüzemek biztonságosságára, valamint a szarvasmarhabőr szektor fenntarthatóságára.

Forrás: pixino.com

A bőr az egyik leginkább fenntartható anyag, amelyet az ember ismer. Erre a következtetésre jutott a Green Deal Leather (GDL) projekt, azaz a Zöld Megállapodás bőripari projektje, mely egy ambiciózus, kétéves, uniós finanszírozású kezdeményezés, amelynek célja az európai szarvasmarhabőr szektor szénlábnyomáról szóló első tanulmány elkészítése. A tanulmányt 2024. május 16-án, a Green Deal Leather zárókonferenciáján tették közzé Brüsszelben és az számos tévhitet cáfolt meg a bőrrel és annak környezeti, valamint társadalmi fenntarthatóságával kapcsolatosan. Két panelbeszélgetést szerveztek a cserzőüzemek biztonságáról és a szarvasmarhabőr szénlábnyomáról, ahol szakértő előadók osztották meg a bőripar jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket és vázolták fel a várható trendeket.

A cserzőüzemeket még mindig túl gyakran piszkosnak, környezetszennyezőnek és korszerűtlennek ábrázolják. Ugyanakkor a bőrt kritikákkal illetik és nem fenntartható anyagként aposztrofálják, amely olyan képet fest le az ágazatról, ami messze áll az európai bőrgyártás valóságától.

A Green Deal Leather projekt keretében az Európai Bőr- és Cserzőipari szereplők Nemzeti Szövetségeinek Konföderációja, a COTANCE − amely az európai cserzőüzemek több mint 95%-át egyesíti −, valamint az IndustriAll-Europe Európai Szakszervezet, hét szociális partnerrel együtt − Spanyolországból az ACEXPIEL, Portugáliából az APIC, Franciaországból az FFTM, Magyarországról az MKSz, Olaszországból az UNIC, Németországból a VDL és Ausztriából az FVTBSL − bebizonyította, hogy ezek a vélemények alaptalanok.

A brüsszeli zárókonferencián bemutatott GDL-tanulmány végső eredményei hozzájárultak a tudományos vitához, megmutatva, hogy a bőr a húsipar újrahasznosított mellékterméke, a bőripar pedig hatékonyan hasznosít egy egyébként elpazarolt erőforrást. A cserzőüzemek az állati bőröket és irhákat − amelyek átlagosan az állat gazdasági értékének mindössze 1%-át teszik ki − fenntartható divatanyaggá alakítják, amely elősegíti a gazdasági és társadalmi növekedést, jólétet és munkahelyeket teremtve Európa-szerte. A bőr olyan természetes anyag, amely javítható, újrafelhasználható és újrahasznosítható, így döntő szerepet játszik a körforgásos gazdaságban és ezen tulajdonságai a fenntartható gyakorlatok első számú választásává teszik azt.

Emellett a FILK Freiberg Institute GmbH nemrégiben készült tanulmánya kimutatta, hogy az olyan alternatívák, mint a “műbőr” vagy a „vegán” bőr nem vehetik fel a versenyt a valódi bőr műszaki teljesítményével, például a tartósságával. Természetes termékként a bőr egy átlagos hulladéklerakóban 10-50 éven belül 100%-ban lebomlik, ellentétben a műanyag alapú anyagokkal, mint például a „vegán” bőr, amelyeknek a lebomlása több mint 500 évet is igénybe vehet. A témához kapcsolódó további információért tekintse át az új olasz tudományos közleményt, amely kritikus módon hasonlítja össze a bőr bioalapú tartalmát, valamint a fenntarthatósági egyensúlyt és az egyes alternatívákat.

Bár a bőripar, mintegy 1 600 cserzőüzemével az európai gazdaság egyik legkisebb ágazata, az mintegy 33 000 embert foglalkoztat és közel 8 milliárd eurós forgalmat generál. Szerény mérete ellenére Európa a világ legnagyobb luxusbőr beszállítója és a globális bőripar forgalmának 30%-át adja. A fenntarthatóság egy másik eleme, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak a fenntarthatósági vitákban, a munkavédelem. Minden olyan iparágban, ahol az emberek gépekkel érintkeznek, elkerülhetetlenek a balesetek és senki sincs teljes biztonságban, mégis a munkavédelem fontos társadalmi pillére a fenntarthatóságnak. Az európai cserzőüzemek már most is biztonságos munkahelyek és a munkavállalók átfogó képzésébe és a legmodernebb felszerelésekbe való befektetéseknek köszönhetően évről évre egyre biztonságosabbakká válnak.

A GDL-jelentés szerint a felmérésben részt vevő uniós országokban (Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Portugália, Magyarország, Ausztria) a balesetek száma 2019-ben 1317, 2021-ben pedig 1102 volt, ami a bejelentett balesetek esetében 16%-os csökkenést jelent a két vizsgált évben, 2021-ben pedig 3,2%-os volt az előfordulási gyakoriság. A balesetek mintegy 15%-a a munkavállalók lakóhely és a munkahely közötti ingázás során történt, míg a vizsgált időszakban regisztrált balesetek több mint 90%-a “enyhe” baleseti besorolást kapott. Gustavo Gonzalez-Quijano, a COTANCE főtitkára így nyilatkozott: “Nagyon büszke vagyok arra a kiváló párbeszédre, amelyet szociális partnerünkkel, az IndustriAll-Europe-pal folytatunk, akivel számos az európai bőripar javát szolgáló nagyon érdekes projektet dolgoztunk ki. A Green Deal Leather kezdeményezés a legújabb “gyermekünk”, amellyel két kulcsfontosságú területen kívánunk alap- és referenciaértékeket meghatározni: a cserzőüzemek munkahelyi biztonságának és a bőr szénlábnyomának csökkentése területein. Az átláthatóság a leghatékonyabb fegyverünk az iparágunkról alkotott téves közfelfogás elleni küzdelemben.”

Javasoljuk, hogy tekintsék meg a Zöld Megállapodás bőripari projektjéhez kapcsolódó, a tanulmány főbb eredményeit bemutató „Green Deal Leather – Környezetvédelmi tanulmány az európai szarvasmarhabőrök szénlábnyomáról” című tájékoztató videót, melyet itt érhetnek el. A videó 7 nyelven – angol, német, spanyol, francia, olasz, magyar, portugál – érhető el, a magyar nyelvű felirat a Beállítások/Feliratok/Magyar menü pontban állítható be.

agrotrend.hu / NAK