tárcavezető elmondta: ahhoz, hogy ez megvalósuljon, egyszerűsíteni kell a gazdáknak szánt támogatások igénylését, illetve kiszámíthatóbbá kell tenni a mezőgazdasági termelés folyamatát. Fontos, jövőre mutató alapelveknek nevezte a kis- és középgazdaságok támogatását, valamint az agrárium vonzóvá tételét a fiatalok számára. Ezek, mint mondta, az élelmiszerláncok biztonsága szempontjából is kiemelten fontosak. “Ha támogatjuk az Európai Unió gazdálkodóit, azzal az EU polgárai számára garantáljuk a megfelelő és biztonságos élelmiszerellátást, miközben fenntartható jövőről is gondoskodunk” – szögezte le a miniszter, hozzátéve: semmiképpen nem szabad csökkenteni a gazdáknak szánt támogatásokat.
Nagy István sikeresnek nevezte a kétnapos ülést, amelyen, mint mondta, a tárcavezetők arról is egyeztettek, miként tudják meghatározni a közös uniós agrárpolitika 2027 utáni jövőjét. Emellett tájékoztatott arról, hogy megállapodás született a balti-tengeri, a 2025-ös évet érintő halászati kvótákról, sikerült összeegyeztetni a partmenti közösségek szociális és társadalmi érdekeit a halállományok hosszútávú fenntarthatóságáról szóló tudományos ismeretekkel. A miniszterek megvitatták emellett az EU kereskedelmi kapcsolatait, ezen belül is az agrár-élelmiszeripar helyzetét, külön kitérve Ukrajnára, illetve Kínára. Nagy István elmondta azt is, hogy a résztvevők egyeztettek arról is, “miként lehetnek az Európai Unió gazdálkodói az uniós kereskedelmi politikai nyertesei és haszonélvezői”. A miniszter kiállt továbbá a területalapú támogatások mellett, amelyek eltörlése szerinte veszélybe sodorná az élelmiszerellátást is. Kiemelte: a tagállamok szinte mindegyike kiállt e támogatások megtartása mellett.
