A burgonya, mint abraktakarmány: egy kedvező alternatíva?

A tömegtakarmányok és az abraktakarmányok mellett a burgonya, mint lédús takarmány különleges szerepet játszik. Míg a sérült, ill. a zöld burgonyák minőségileg nem megfelelők, az értékesítési szintet el nem érő gumók általában minőségi szempontból elfogadhatók. Ha a burgonyát kérődzőknek adjuk takarmányként, akkor ne főzzük meg a gumókat: A felhevítési folyamat során megcsirizesedik a keményítő, és a bendőben nagyon gyorsan rövid szénláncú zsírsavakra bomlik, ezáltal növekszik a bendőacidózis kockázata.

Mennyi szárazanyag, keményítő és fehérje található a burgonyában?

A gumók szárazanyagtartalma 22 százalék körül mozog a keményítőben gazdag burgonyánál, és 18 százalék körül az étkezési burgonyánál. A keményítőtartalom 12 és 20 százalék között mozog, a fehérje aránya 2 százalék, ami elhanyagolható mennyiség a friss gumó tömegében. A gabonákhoz képest a tápanyag összetételében csekély különbség mutatkozik.

Ha a különböző takarmányok keményítőtartalmának emészthetőségét összehasonlítjuk, akkor a burgonya a köles és a szemes kukorica mögött áll, de megelőzi a lóbabot, az árpát, a zabot vagy a búzát.

Takarmányozás: etethető nyersen, vagy a fű-, ill. kukorica szilázs részeként

Aki a burgonyát nem tudja fagymentes veremben (olyan tiszta, amennyire csak lehetséges) tárolni, az bedolgozhatja a fű- vagy kukorica szilázsba. Ehhez a tiszta gumókat a silózandó takarmánnyal együtt rétegesen tömöríteni kell. Nem szükséges a gumókat külön szétzúzni. A silózási folyamat során a burgonyák egészben maradnak, de puhábbak lesznek, amit az állatok nagyon szívesen fogyasztanak. A silózási munka megtérül, amikor a burgonyát nem kell a takarmányozásnál külön adagolni.

A másik lehetőség a nyers gumók etetése. Egy hozzászoktatási időszak után az állatok ezt is szívesen megeszik. A hozzászoktatás ideje alatt azonban szükséges az állatok megfigyelése, mert a burgonya elakadhat a garatban.

A garatban történő elakadás nagyon ritka, és csökkenthető a burgonya és a rostokban gazdag tömegtakarmányok egyidejű adagolásával. Ha a takarmányt takarmánykeverő kocsival adagoljuk, akkor még kisebb a valószínűsége, hogy elakad az állat torkában. A burgonyát az elején adagoljuk a takarmánykeverő kocsiba, így elérhető a gumók szétdarabolása.

A tehenek szeretik a burgonyát: mennyit szabad maximum etetni?

A burgonya a tehenek számára nagyon ízletes, és nagy mennyiségben kiszorítja az alaptakarmányt. Adagolását ezért korlátozni kell. Ha az állatok már hozzászoktak ehhez a takarmányhoz, akkor mintegy 10 – 15 kg friss burgonyát etethetünk naponta a nagy teljesítményű tehenekkel. Hízóknál 3,5 kg burgonyát számolhatunk 100 kg testtömegre. Az alacsony teljesítményű, ill. szárazon álló tehenek esetén csak kevés burgonyát adjunk, mert a nagy energiakoncentráció az állatok elhízásához vezethet.

A magas energiatartalma, és a viszonylag magas szerkezeti értéke miatt a burgonya helyettesíthet más abraktakarmány komponenseket.

Figyelem: szolanin

A burgonya olyan összetevőket is tartalmazhat, amelyek negatív hatással vannak a teljesítményre. Ezek a szolanin név alatt foglalhatók össze. A gyomor-bél traktusban gyulladásokat, valamint hányást és hasmenést okozhatnak. A gumókban található mennyiség a max. 15 kg legmagasabb felvett mennyiség esetén nem okoz problémát, jelentősége elhanyagolható.

A burgonya zöld növényi részeiben és a csírákban ezek az értékek magasabbak, ezért a csírákat a takarmányozás előtt el kell távolítani.

Az árak összehasonlítása: A burgonya ára az árpához és a szójához viszonyítva

A burgonya termelői ára az elmúlt évek legalacsonyabb szintje alá esett. Ha a burgonya kifizetődését a fehérje és energiatartalma alapján összehasonlítjuk az árpával és a szójával, akkor a burgonyagumó 15 Euró/q árpaár és 33 Euró/q szójaár mellett költség szempontjából kedvező alternatívát jelent.

Egy tonna 18 százalék szárazanyag tartalmú burgonya energia- és fehérjetartalmára mintegy 25 euró költség számítható. Emellett figyelembe kell venni a kockázati tényezőket, a szállítási költségeket és a tárolást.

Forrás: agrarheute.com