Töretlen a hazai ökogazdálkodás fejlődése

A tanácskozáson kiderült: 2019-ben a hazai ökológiai területek mérete átlépte a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek mérete. A jelenleg kikristályosodó európai Közös Agrárpolitika (KAP) lehetőséget teremt az ökológiai élelmiszertermelés és -fogyasztás további támogatására, amellyel a hazai termelőknek is élnie kell. A konferencia résztvevői ugyanakkor kiemelték: a dinamikus területi növekedés mellett a következő támogatási ciklus forrásait fontos az ökológiai élelmiszerek termékpálya fejlesztésére és a hazai piacbővítésre összpontosítani.

 „2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott a hazai ökoterületek mérete.” – mondta Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az ágazati konferencián tartott megnyitó előadásában. „A Vidékfejlesztési Program által biztosított csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni, jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez.” – emelte ki az államtitkár.

Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi

Az ökogazdálkodásba bevont területek impozáns növekedésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben közel 2300 vállalkozó volt öko tanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at. „A mennyiségi növekedés igen örvendetes, és megmutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét. A cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer előállítás is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca.” – tette hozzá a közös célokhoz Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöke. „Az ökológiai termékek piaca évente 8-10 százalékkal bővül az Európai Unióban. A támogatások azt kell elősegítsék, hogy a hazai gazdálkodók minél jobban élni tudjanak ezzel a gazdasági lehetőséggel, miközben egyúttal fenntarthatóbban termelnek.” – emelte ki a szakember.

Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi

Feldman Zsolt hangsúlyozta – az új, európai Közös Agrárpolitika (KAP) kialakítása és a magyar stratégiai tervezés folyamatban van. Számítanak az ökológiai ágazat szereplőinek szakmai javaslataira, hogy 2023-tól a közös célokat legjobban szolgáló támogatási struktúra valósulhasson meg. Az Agrárminisztérium államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az új KAP elindulása előtti úgynevezett átmeneti időszakban a minisztérium egy évvel meghosszabbítja az ökológiai gazdaságok 2020-ban lejáró támogatásait. Az érintett gazdálkodóknak nyilatkozni kell majd meghosszabbítási szándékukról, amelynél kiemelten fontos lesz a földhasználati jogosultság igazolása is.

Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi

Hogyan érhető el a 25%-os ökogazdálkodási területarány?

A szakmai tanácskozáson természetesen előkerült az Európai Zöld Megállapodás célkitűzése is, miszerint 2030-ig a tagállamoknak – Európai Uniós átlagban – kell elérni a mezőgazdasági területeken belül a 25%-os ökológiai gazdálkodási területarányt. „Az Európai Bizottság tisztában van a tagállamok közötti különbségekkel, így minden tagállam saját hatáskörben fogja elkészíteni a maga számára elérhető, de ambiciózus célértéket megfogalmazó, úgynevezett Ökogazdálkodási Cselekvési Tervet.” – emelte ki Eric Gall, az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) szakpolitikai előadója.

A hazai agrárium és azon belül az öko ágazat számára megkerülhetetlen, hogy meghatározzuk, mi legyen az elfogadható és reális célérték. A területi növekedés mellett célzott termékpálya fejlesztésekre, valamint az ökotermékek hazai fogyasztói bázisának növelésére is szükség lesz, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-export irányából el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé.” – mutatott rá Dr. Drexler Dóra.

Forrás: ÖMKi