Sok kárt okoznak – bárhol felbukkanhatnak a hódok

– Amikor megfogalmazódott, hogy kérjük Szigetköznek a Natúrpark címet, kimondtuk, hogy a térséget érintő égető kérdésekkel is foglalkozni kívánunk, mint például a csípőszúnyogok és a hódok – hangsúlyozta a Kisalföldnek Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke. – Mára kiderült: Szigetköz jelképe, az „aranyos” hód rendkívüli kártételekre képes, természetes ellensége pedig nincs. Az állomány szabályozásához azonban jogszabályra lenne szükség, hogy a biodiverzitás is megmaradjon és a gyérítés feltételei egyszerűsödjenek.

Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke azt mondta, határozott az álláspontjuk: belterületen nem akarnak hódot látni, a védett állatok jelenlétét a védett területekre korlátoznák.

Fotó: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Együtt élnek a hódokkal

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója azt vallja, hogy a hódok akkor is megjelentek volna nálunk, ha a kilencvenes évek elején a WWF-fel közösen nem telepítettek volna be néhány példányt. A szakember szerint ma már gyakorlatilag bárhol felbukkanhatnak Győr-Moson-Sopron megyében, de főként a nemes- és szürkenyár-ültetvények, vízpartok környékén találjuk őket.

Néhány éve történt egy becslésen alapuló hódszámlálás, amikor megállapították, hogy mintegy 2800 állat él a térségben (ez a szám ma is hasonló lehet). – A mostani állomány fele lenne az ideális erre a területre – állapítja meg Kulcsárné Roth Matthaea. Persze adódik a kérdés, hogy ez miként érhető el? Ebben az állatvédők és a gazdasági szereplők véleménye megoszlik.

Felmérés: mindenhol kárt okoznak

– Tavaly felmérést végeztünk, minden településen felkerestünk gazdákat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vannak-e hódok, és hogy okoznak-e kárt. Kiderült, hogy a megye településeinek 95 százalékán jelen vannak, közvetlen vagy közvetett kárt is okoznak, sőt, a lakott területeken belül is megjelennek – tudtuk meg Németh Gergelytől, a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara megyei elnökétől, aki megerősítette: a populáció szabályozását a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé. A gyérítésre a kormányhivatal ad ki engedélyt, de az olyan nagy anyagi terhet ró arra, aki jogosult a vadászatra, hogy nem mindenki tudja teljesíteni. Vagyis ez nem jelent megoldást.

A hódok óriási károkat okoznak az erdőkben, és már nem csak az ártéren. Ezek újratelepítése szinte lehetetlen, mert a hódok napokon belül „eltüntetik” a frissen telepített csemetéket többhektáros területekről. A letarolt erdők nem csak siralmas látványt nyújtanak, árvízvédelmi szempontból is veszélyt jelentenek.Az erdők mellett jelentős a kár a szántóföldi kultúrákban, amelyeket megrágcsálnak, megtaposnak, de többhektáros almaültetvényt is elpusztítottak már, annak ellenére, hogy be volt kerítve.

Fotó: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Hatékony szabályozás

– Egyértelmű megoldást a populáció szabályozása jelentene. Meg kellene határozni, hogy hol és mennyi hód éljen, ezenfelül pedig gyéríteni az állományt. Emellett ott a károk megtérítésének kérdése: a természetvédelmi törvény kimondja, hogy a védett állatfaj egyede kártételei­nek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa vagy használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodni köteles – tette hozzá Németh Gergely.

agrotrend.hu / Kisalföld