Hírek

Több tucat állatfajt mentettek meg a kihalástól

Az ibériai hiúz egyike azon fajoknak, amelyek az utóbbi évtizedekben a gondos védelmi programoknak köszönhetően menekültek meg a kihalástól. Hasonlóan alakult a Przsevalszkij-ló sorsa is, amelynek legnagyobb félvad állománya a Hortobágyon él.

Legalább 28 madár- és emlősfajt mentettek meg a kihalástól természetvédelmi akciók eredményeként 1993 óta – derült a brit Newcastle-i Egyetem és a BirdLife International szervezet friss kutatásából – írja a Turista Magazin.

A megmentett fajok között van mások mellett a Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata), az Új-Zélandon honos fekete gólyatöcs (Himantopus novaezelandiae), a Myrmotherula snowi nevű madár, a Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii) és az ibériai hiúz (Lynx pardinus).

Fotó: Adobe Stock

Az ibériai hiúz egykor gyakori állat volt az Ibériai félszigeten, a 20. század elején még körülbelül 100 000 példánya élt, de az 1960-as és 1990-es évek közt az állatok 80%-a eltűnt, a vadászat és az üregi nyulak megfogyatkozásának következtében, 2007-ben a populációt hozzávetőleg már csak 100 egyedre becsülték. Azóta a gondos védelmi programnak hála, az állománya tíz év alatt közel a négyszeresére nőtt.

Fotó: Adobe Stock

A Przsevalszkij-lovakat 1881-ben fedezte fel a lengyel származású orosz geográfus, Nikolaj Przsevalszkij, de a fajtának 1969-re már nem maradt vadon élő példánya. A Przsevalszkij-ló megmentéséért nemzetközi tenyészprogram indult, melynek alapját az a 12 (más források szerint 15) egyed jelentette, amelyeket különböző állatkertekből gyűjtöttek össze. Ma a világállomány 2300 egyedet számlál, és a populáció jelentős részét visszatelepítették a vadonba. A mongol sztyeppéken mintegy nyolcszáz teljesen vad egyed él, Hortobágyon félvad körülmények között egy 300 egyedes ménes él.

Fotó: Adobe Stock

A tudósok úgy vélik, hogy 21-32 madárfaj és 7-16 emlősfaj kihalását előzték meg 1993 óta. A fajok megmentéséhez hozzájáruló leggyakoribb intézkedések közé tartozik az élőhelyek védelme, az invazív fajok visszaszorítása, az állatkertekben és a gyűjteményekben végzett munka, a fajok ismételt betelepítése egy élőhelyre, de az új törvények és szabályok meghozatala is több emlős-és madárfaj számára jelentett új esélyt.

Fotó: U.S. FISH AND WILDLIFE SERVICE

A kutatásban részt vett a BirdLife nemzetközi szervezet, a római Sapienza Egyetem és a Londoni Zoológiai Társaság is. A kutatócsoport 137 szakértőtől gyűjtött információkat a legveszélyeztetettebb madarak és emlősök populációinak méretéről, fenyegetettségéről és az érdekükben hozott intézkedésekről. A kutatók eredményei szerint ezen intézkedések nélkül a kihalási ráta 3-4-szer nagyobb lett volna.

agrotrend.hu / Turista Magazin