Nem az a legény aki üt, hanem aki állja

Az elmúlt 3 hónapban több piaci szereplőnél tartott „házkutatást” a GVH, a Tej Terméktanácstól és több tucatnyi szereplőtől kért írásban információt. A várva várt jelentés végül április közepén nyilvánosságra került.

Jól látszódott, hogy a jelentést olyan szakértők írták, akik nem ismerik a tejtermelést, az élelmiszer-feldolgozást, a tejágazat vertikális és horizontális kapcsolatrendszereit. Azzal kellett kezdenünk a jelentésre adott válaszunkat, hogy a tejágazat működését bemutattuk a GVH-nak. El kellett mondanunk például azt, hogy kereskedelmi szempontból erősen kitettek vagyunk, mivel az itthon megtermelt nyers tej több mint tizede elhagyja az országot. Nem volt kiolvasható a jelentésből nyerstej-exportunk és a spottejárak kapcsolata, de az sem, hogy a tavaly ősszel vásárolt, betakarított drága takarmányt hosszú hónapokig etetik a tejtermelő gazdák. A jelentés elsiklott afelett, hogy a sajt, a vaj és a savanyított termékek kategóriájában a belföldi piac mérete és a kereslet jóval meghaladja a hazai termelési kapacitásokat és a hazai gyártók által előállított termékválasztékot mennyiségben és sok esetben minőségben is. Arról sem szólt a jelentés, hogy a tavalyi energiaárak (tejpor gyártáshoz) és hűtés (elektromos áram) versenyképtelenné (drágává) tették az Európai Unió tejtermékeit a nemzetközi piacon. A magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés, illetve az EU egyik fő exportpiacán, Kínában történt kereslet-visszaesés okán törvényszerű volt az erős korrekció. A rekordmagas európai uniós tejáraknak köszönhetően Észak- és Nyugat-Európa tejtermelése tavaly ősztől erősödésnek indult, jelentős feleslegek kezdtek kialakulni.

Fotó: wikimedia

FELÜLVIZSGÁLATRA SZORUL AZ ÁRPROGNÓZIS

A GVH által alapvetően legitimnek minősített nyerstejalapár-prognózisunk kapcsán egyetértünk azzal, hogy a tíz éve megalkotott metodika az elmúlt időszak kivételes és extrém piaci folyamatainak kezelésére már nem alkalmas, ezért is döntött úgy a Terméktanács Elnöksége még a GVH jelentéstervezetének megjelenése előtt (!), hogy – a felülvizsgálat szükségessége miatt – felfüggeszti az alapár prognózisát.

A TEJÁRAKAT A PIAC HATÁROZZA MEG

Nem tudjuk, hogy a GVH mennyi tejtermelő és tejfeldolgozó közötti szerződést kért be, illetve vizsgált meg, de a szerződésekben látszódott volna, hogy valójában mi is határozza meg a nyers tej árát. Ezek pedig a piac, a kereslet-kínálat, illetve a környező országok (az EU) árai, továbbá az árfolyam. Ezen tényezők folyamatos változása okozza a tejárak ingadozását, illetve trendszerű változását.

LAKTÓZMENTES TEJTERMÉKEK NÖVÉNYI ITALOK HELYETT

Nagy felháborodást váltott ki a tejpiaci szereplők körében a növényi italok árképzésére, fogyasztásuk ösztönzésére vonatkozó javaslat. A jelentés nemes egyszerűséggel megfeledkezett a magyar feldolgozók által gyártott laktózmentes termékpalettáról. A tervezet sajnos úgy állítja egymással szembe az 5% áfás tejet és a 27% áfás növényi italokat, hogy közben valamilyen okból nem említi meg a 18% áfás hazai előállítású laktózmentes tejeket. Nem világos számunkra, hogy mi közük a tejpiachoz, a tejpiaci inflációhoz, a jelenséget vizsgáló jelentéshez az olyan rendkívül alacsony bázisról épülő, piaci értelemben marginális élelmiszereknek, mint a növényi italok és szójagurtok, amelyek fogyasztói jórészt azért fogyasztják ezeket a típusú termékeket, mert esetükben a tejtermékek fogyasztása nem is lehet opció.

SZEMPONTOK AMIRE MÉG FIGYELNI KELL

Jelentős hatással vannak a piaci, inflációs folyamatokra, viszont a GVH anyaga nem tárgyalta, illetve nem említette az olyan szempontokat, mint az ellátási láncban rendkívül fontos funkciót ellátó tejtermelői szervezetek, termelői csoportok; a tejtermelők és tejfeldolgozók közötti kötelező írásbeli szerződések jelentősége; az árfolyamváltozás tejtermelőkre, feldolgozókra és kiskereskedőkre gyakorolt hatása.

A HAZAI TEJÁGAZAT HULLÁMVASÚTON ÜL

Az európai piacok volatilitását és az ebből fakadó kitettségünket jól szemlélteti, hogy a hazai tejár két hónap alatt több mint 15%-ot esett, míg a magyar tejek kiviteli ára 6 hónap alatt 55%-ot. Az európai sajt- és vajárak – komoly haranggörbét befutva – tavaly őszre megduplázódtak, majd mostanra már visszarendeződtek. A folyamatos költségnövekedés után a hirtelen visszarendeződést, ezt a kiszámíthatatlanságot lehetetlen kezelni.

A mostani európai tejpiaci helyzetből egyértelműen az következik, hogy a hazai tejszektor – színtisztán piaci okokból – masszívan hozzá fog járulni az infláció csökkentéséhez. Csak kapkodjuk a fejünket a bolti akciók láttán nap mint nap.

ÚJRA EMELKEDNEK A SPOT ÁRAK

Ami az export-, illetve a spotpiacokat illeti, a rendkívüli változékonyságot jól szemlélteti, hogy míg egy éve kilogrammonként 240-280 Ft-ot is fizettek a magyar nyers tejért a spotpiacon, addig április végén, május elején a „nem szerződött tejek” már csak 20 cent környékén (100-120 Ft/kg áron) cseréltek gazdát itthon, illetve a környező országokban. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor az, hogy az olasz – külföldi eredetű – tejek spotára május közepétől növekedésnek indult (a 3 hét alatti növekmény a teljes tejnél +10%, a fölözött tejnél +25%).

agrotrend.hu / MÁSZ