Mi az, percenként 33.800-szor tesszük, pedig nem lehetünk büszkék rá?

Percenként átlagosan 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, elsősorban azért, mert a partjai mentén fekvő országok nem képesek a műanyag szemét környezetbarát feldolgozására, figyelmeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF).

fotó: Zick Maulana/NurPhoto

Egyszerű fejszámolással élve ez évente félmillió, azaz 500.000.000 kilogramm általunk termelt műanyag mocsok, ami önmagában is borzalmas, de még rosszabb belegondolni, hogy ez a kisebb szigetnyi műanyag folyamatosan továbbhalad a Földközi-tengerből az Atlanti-óceánba.

Ha tovább számolunk kiderül, hogy naponta az egy kilométer partszakaszra jutó műanyag szemét mennyisége öt kilogram, és ez nem magától kerül oda.

Irónikus módon, a problémával leginkább érintett területek azok, melyeket a legkedveltebb turisztikai célpontokként ismerünk, így nem csak átvitt értelemben fürdik az emberiség a szemétben.

Ismerten magas műanyag-szennyezettséggel rendelkezik Barcelona, Tel-Aviv, Valencia, Velence, a Pó folyó deltája, a marseille-i öböl, és Kilikia térsége Törökországban.

Egy üdülőszezonban akár 200 millióan is nyaralhatnak a Földközi-tenger partvidékén, ami negyven százalékos hulladék növekedést jelent.

Úgy tűnik, a kommunális hulladékfeldolgozás nem tart lépést a turistaszezonban megnövekvő szemét mennyiségével.

A régió műanyag szeméttel való szennyezése nem pusztán természetvédelmi és az emberi jószándék kérdése, súlyos gazdasági következményei is vannak. A tengerbe jutó szemét a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra évi 641 millió eurós költséget ró.

A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki,

össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják vagy egyszerűen csak eldobják.A környezetbe kerülő műanyag szemét kétharmada Egyiptomból, Törökországból és Olaszországból származik.

agrotrend.hu