Megállapodás született a gazdák jövőjéről

Célegyenesbe értek a tárgyalások az új uniós Közös Agrárpolitikáról (KAP): megszületett a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is elfogadható kompromisszumos megállapodás a tegnapi, informális egyeztetésen – közölte az Európai Parlament.

fotó: pixabay.com

Az eddig nyilvánosságra hozott információkból az derül ki, hogy a május végén botrányba fulladt háromoldalú – a tagállamok miniszterei, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közti – csúcstalálkozót követően a parlament számos vitás kérdésben engedett a tagállamoknak. Az egyeztetések során a tagállamok célja, hogy összhangba hozzák a gazdák versenyképességét és a zöldintézkedéseket.

Komoly vita folyt arról, hogy a tagállamoknak mekkora forrást kell fordítaniuk a KAP új zöldintézkedésére, az úgynevezett agroökológiai alapprogramra. A tegnapi informális egyeztetésen ebben a kérdésben kompromisszumos alku született, a közvetlen támogatások 25 százaléka fordítandó ezekre az új zöldintézkedésekre. A tagállamok – köztük Magyarország – eredetileg a közvetlen támogatások húsz százalékát, az EP harminc százalékát javasolta elkülöníteni.

A tanács már korábban hajlandó lett volna elmozdulni álláspontjáról, de a parlament mindeddig elutasította a most elfogadott kompromisszumos javaslatot.

A harmincszázalékos zöldráfordítással a miniszterek szerint már érdemben csökkent volna a gazdák versenyképessége.

Szintén megállapodtak a kis- és közepes gazdaságok, valamint a fiatal gazdák támogatásáról. A kisebb termelők támogatására a közvetlen kifizetések tíz százalékát különíthetik el a tagállamok, a fiatal gazdák támogatására pedig az agrárköltségvetés három százalékát fordítanák.

fotó: pixabay.com

A tagállamok és az uniós intézmények egyetértenek abban, hogy az új KAP-nak hozzá kell járulnia az európai zöldmegállapodás (Green Deal) céljaihoz, vagyis fenntarthatóbbá és környezetkímélőbbé kell tenni a mezőgazdaságot. A tagállamoknak ehhez igazodó stratégiát kell készíteniük, amelyet az Európai Bizottság hagy jóvá. Fontos előrelépés a tegnapi informális egyeztetésen, hogy a nemzeti stratégiákat Brüsszel az országok sajátosságait figyelembe véve fogadná el, ezzel a bizottsági tervekkel szemben jóval nagyobb mozgásterük maradna a tagállamoknak.

A tegnapi elvi megállapodást követően a végleges szöveget még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a tagállamok minisztereit tömörítő tanácsnak, ezt követően léphet csak életbe 2023-tól az új agrárpolitika – mutatott rá közleményében az EP. A hivatalos megállapodásra a jövő hét elején kerülhet sor.

A felek már május végén arra számítottak, hogy megszületik a KAP-alku, ám a csúcstalálkozó botrányba fulladt. Ennek oka, hogy az Európai Parlament az utolsó pillanatban a tagállamok számára elfogadhatatlan javaslatcsomaggal állt elő, amely elsősorban az Európai Bizottság és Frans Timmermans bizottsági alelnök irreális zöldelvárásait tartalmazta, felrúgva a korábban már megkötött részegyezségeket. A tagállamok miniszterei akkor példátlan egyetértéssel utasították vissza az EP diktátumát, és hagyták el a tárgyalásokat. A csúcstalálkozó kudarcáért szokatlanul kemény bírálatot kaptak az uniós intézmények a tagállamoktól és a gazdaképviseletektől is.

A tagállamok és az uniós intézmények még a portugál uniós elnökség alatt meg szeretnének állapodni az agrárreformról. Az évek óta húzódó tárgyalások miatt 2021 óta átmeneti időszak határozza meg a gazdák munkáját: a korábbi uniós költségvetési ciklus támogatáselosztási gyakorlata érvényes, de már az új, 2021–2027-es költségvetési ciklus forrásainak terhére. A 2027-ig tartó uniós pénzügyi ciklus teljes költségvetésének 32 százaléka jut az agráriumnak, vagyis mintegy 121 milliárd euró, azaz több mint 42 ezer milliárd forint.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet