Jól teljesít a jégkármérséklő-rendszer

Kézzelfogható eredményei vannak az országos jégkármérséklő rendszer működésének. A talajgenerátorok használatának köszönhetően az idén is jelentős kártól sikerült megóvni nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a civil lakosság értékeit is. A Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Szobonya Nikolett meteorológus beszélgetése során elhangzottak szerint az elmúlt évben gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. Az eredményes védekezést az is jól mutatja, hogy míg az idén júniusban a hazánkon is átvonuló hidegfront a szomszédos országokban számos helyen négy-öt centiméter átmérőjű jégdarabok hullását okozta, addig itthon borsónyi nagyságú szemek hullottak – írja a Magyar Nemzet.

fotó: pixabay.com

Az idei szezon egyébként is eseménydúsnak nevezhető. A védekezési időszak minden évben április 15-én kezdődik és egészen szeptember végéig tart. Ebben az évben viszont már májusban alaposan feladta a leckét az időjárás a talajgenerátorokat kezelő személyzetnek. A jégkármérséklő rendszer elmúlt kétévi működésének legnehezebb időszakát hozta el május utolsó hete. Az agrárkamara adatai szerint nem volt olyan nap, hogy ne kellett volna elindítani a talajgenerátorokat az országban. Május 25-től az országban található mind a 986 berendezés reggeltől estig üzemelt. Az acetonos ezüst-jodid elpárologtatását végző eszközök működtetésére a későbbiekben is nagy szükség volt, a fokozott védekezésnek pedig meglett az eredménye. Július 30. és augusztus 5-e között összesen négy jégbejelentés érkezett, három Pest megyéből és egy Baranyából. A legtöbb esetben kisebb, borsó, illetve cseresznye nagyságú szemek hullottak az égből, csupán egyetlen alkalommal esett dió nagyságú jég.

Az eddigi eredmények összegzésekor Szobonya Nikolett elmondta: a talajgenerátorok remek munkát végeznek, ugyanakkor nincs olyan technológia, amely teljes egészében meg tudná szüntetni a jégesőt. A szakember rámutatott arra is, hogy bár a rendszer kiválóan tudja csökkenteni a hazánk felett kialakuló jégszemek nagyságát, a Magyarország területére a határon túlról érkező, nem kezelt zivatarcellák ellen csak részben, vagy egyáltalán nem lehet védekezni, hiszen ezekben a jégmagvak már kialakultak. A szupercellákkal sem tudnak mit kezdeni a talajgenerátorok, hiszen több mint tíz kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés.

A talajgenerátorok Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására lépnek működésbe, a zivatarok kialakulása előtt két-három órával. A koronavírus-járvány azonban – közvetett módon ugyan – ezen a területen is éreztette hatását. A jégeső elleni védekezést megnehezíti ugyanis, hogy lecsökkent a légiforgalom hazánk felett, így a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok is, ezért az előrejelzések is pontatlanabbakká váltak.

fotó: pixabay.com

A meteorológus a beszélgetés során néhány tévhitet is eloszlatott. Ezek szerint a jégkármérséklő rendszernek semmilyen befolyása nincs a lehulló csapadék mennyiségére, alaptalan tehát a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső, vagy hogy miatta van aszály. – A védekezéshez használt ezüst-jodidnak sincsen semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve, a hatóanyagot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák – emelte ki.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke emlékeztetett arra, hogy az időjárás változása, az extrém időjárási jelenségek megszaporodása tette szükségessé az országos jégkármérséklő rendszer kiépítését, amely nemcsak a mezőgazdasági területeket védi meg, hanem a lakosság, a vállalkozások és az állam ingatlanjait és ingóságait is. Az ország teljes területét lefedő szolgáltatást a Vidékfejlesztési program keretében, 1,8 milliárd forint uniós támogatással 2018 tavaszán építették ki. Működtetésére az Agrárminisztérium a kárenyhítési alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet