Háromhavi eső februárban, víz alatt a Sió-menti földek

A Kis-Balatonnál másod-, a Balatonnál harmadfokú belvízvédelmi készültség van érvényben, az elmúlt napokban előfordult, hogy száz kilométeres szél fújta a Balaton vizét a parti területekre, víz alatt a Sió-menti földek, az elmúlt évtizedekben a mostaninál csak egyszer, 2014. szeptember végén volt több víz a mederben. Akad dolga mostanság a vízügyeseknek. Februárban rendkívül csapadékos időjárás volt jellemző a térségre. Eddig mintegy száz milliméter eső hullott a vízgyűjtőre, ami az átlagos csapadékmennyiség háromszorosa. A vízügyi ágazatot két-háromévente átszervezik, a Népszabadságnak azt mondta egy vízügyes, hogy „sok rendes, jó szakember dolgozik nálunk, egyre mostohább körülmények között”.

A legtöbb szakember szerint azóta minden korábbinál több a probléma, mióta a vízügy a belügyi tárca fennhatósága alá került, egészen pontosan a BM „közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárságához” tartozik. S a vízügy esetében is felmerült a közelmúltban, hogy a kormányhivatalokba integrálják a tizenkét hazai igazgatóságot. Arról is hallani berkeikből – írta a napilap –, hogy a közmunka-szemlélet jól jön akkor, amikor minden kézre szükség van, de „ha kritikus helyzet jön, akkor szakember és a szaktudás hiánya lehet a bajok forrása, mert ma a nyugdíj előtti generáció és néhány friss diplomás működteti az ágazatot”.

Hol van már 2014 áprilisa, amikor egyebek között a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) is aláírta hatvanöt másik civil szervezet társaságában a legnagyobb hazai zöldszervezetek petícióját, melyben arra kérték Orbán Viktor miniszterelnököt: az új kormányzati struktúrában erősítse meg a környezetügyet és állítsa vissza a környezetvédelmi tárca egységét, önállóságát. Az elmúlt évek egyik nagy vesztese a környezet- és természetvédelem – írta korábban a greenfo.hu. A zöld szakterület ugyanis elveszítette önálló minisztériumát, a zöldhatósági intézményrendszer létszámának és költségvetésének negyven százalékát, a teljes vízügyet, a klímavédelmet és a nemzeti parki védett földek fölötti rendelkezést.

A NABE a felnövekvő generációkra gondolva nemrég balatoni olvasókönyvet adott ki, a legújabb kötetet a klímaváltozás és a vízháztartás témájával bővítették ki. Ahogyan Hajósy Adrienne geofizikus, társszerző mondta: húsz éve, az egyesület alakulásakor még nem gondolták, hogy az éghajlatváltozást komolyan kell venni.

A NABE-nak a vízeresztésről is van véleménye, mostanában újfent vitatéma, hogy túl sok vizet tartanak-e a Balaton medrében, vagy sem. – A problémát nem a természet okozza, mert az tudja a dolgát, hanem az emberi beavatkozás, hiszen attól függően változik a vízszint, hogy nyitják éppen, vagy zárják a Sió-zsilipet – így Hajósy Adrienne. – Hagyni kell a természetet szabadon működni és körültekintően, előrelátóan zsilipelni. A vizet nem lehet hosszú időre tározóba vezetni, mert párolog, szennyeződik. De például miért nem kotorják a medret? Fonyód-Bélatelepen ma bele lehet süppedni az iszapba, egy kotrás sokat segítene. Nincs rá pénz? Koncentrálják erre az erőket! A tudomány embereinek nem riogatni kell, hanem felkészülni arra, ha valamilyen mértékű felmelegedés valóban bekövetkezik. Forgatókönyveket kell készíteni, de mindenek előtt sok-sok mérést végezni. E nélkül a természettudomány nem létezhet, ezért volt végzetes hiba a vizek monitoringjával foglalkozó intézet, a Vituki megszüntetése. Igaz, ha nincsenek hiteles adatok, akkor bárki bármit mondhat…

Több évre vissza lehetett nézni a grafikonon ábrázolt Balaton-vízállásokat a környezetvédelmi tárca honlapján, ami a minisztérium megszüntetése óta is sokáig élt még, de mostanra elérhetetlenné vált

agrotrend.hu / sonline.hu