Hírek

Gólyák tucatjait pusztítják el az elektromos távvezetékek

A közelmúltban egy fehér gólya jelent meg Orgoványon, ami fészeképítésbe kezdett a főutcán, ám ez néhány nappal később abbamaradt. A gólya tetemét pár utcával arrébb, a nagyfeszültségű távvezeték alatt találtuk meg. Az esettel kapcsolatban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát és a Nemzeti Közművek Zrt.-t kérdeztük arról, hogy milyen gyakoriak ezek az események és hogyan lehet óvni madarainkat az elektromos távvezetékek jelentette veszélytől.

Két hete hétvégén egy gólya jelent meg Orgoványon, ami fészeképítésbe kezdett a település főutcáján, a Kossuth Lajos utca és a Németh Imre utca kereszteződésében álló egyik villanyoszlopon. Kelepelésének hangja betöltötte a környéket és sokan látták méltóságteljesen aláereszkedő alakját a közeli parkban, ahol a fészkéhez szükséges faágakat gyűjtögette. Néhány nap múlva megszűnt a kelepelés és a fészek sem épült tovább. Hogy miért, arra a közeli Nap utcában lehetett megtalálni a választ, a fokozottan védett állat teste a nagyfeszültségű távvezeték alatt hevert – írja a baon.hu.

fotó: pxhere.com

Kiss Mónikától, a Kiskunsági Nemzeti Park kommunikációs referensétől megtudtuk, hogy a madarakat a szabadvezetékek közül a középfeszültségű légvezetékek veszélyeztetik áramütés szempontjából, mert ezeken érheti halálos áramütés a madarakat. Vagy úgy, hogy az áramvezetőt és az oszlopon rögzített keresztkart érinti egyszerre a madár vagy pedig két áramvezetőt érint egyidejűleg. A magasfeszültségű légvezetékek esetében a méretezés miatt az áramütés nem lehetséges, ebben az esetben a légvezetéknek ütközés okozhat madárpusztulást, de ez középfeszültségű légvezetékek esetében is előfordul.

A referens arról tájékoztatott, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén tömegesen pusztulnak védett madarak a középfeszültségű elektromos hálózaton áramütés következtében. Az elpusztult madarak többsége a gyakoribb fajok közül kerül ki, mint például az egerészölyv, vörös vércse, vetési varjú vagy a seregély. Akadtak azonban fokozottan védett fajok is, mint például a fehér gólya, rétisas és a parlagi sas. Kiss Mónika hangsúlyozta, hogy a dokumentált adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert a tervszerű terepi felmérések a légvezeték-hálózat töredékét érintik. Másrészt sokszor nehéz az áramütött vagy légvezetéknek ütközött tetemek megtalálása.

Fontos a megelőzés, így az áramszolgáltatókkal évtizedek óta létezik együttműködés az oszlopfejek madárbaráttá átalakításáról vagy a légvezetékek földkábellel történő kiváltásáról, mely utóbbi a leghatékonyabb és legeredményesebb módszer. Az állami természetvédelem és a Magyar Madártani Egyesület az észlelt áramütéses eseteket és a különösen veszélyes szakaszokat jelentik az illetékes áramszolgáltatónak.

fotó: peakpx.com

A 2008-ban kötött Akadálymentes Égbolt elnevezésű megállapodás következtében több sikeres projekt is zajlott már az országban a vezetékek madárbaráttá átalakítására. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az NKM Áramhálózati Kft. szakembereivel közösen igyekszik hatékony megoldást találni. Az áramszolgáltató a természetvédelmi kezelő javaslatára tavaly is több, rövidebb szakaszon végzett el madárbarát beavatkozást, valamint a Felső-Kiskunság túzokvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területein 35 kilométer légvezetéket váltott ki földkábellel 2017 szeptembere és 2020 januárja között.

Az ősgyepes területen speciális láncos kotrógép segítségével ásták ki a kábelárkot, óvva az élőhely ökoszisztémáját. A beruházás mintegy félmilliárd forintba került – erről már Csala Gabriella, a Nemzeti Közművek Zrt. kommunikációs munkatársa tájékoztatott, aki hangsúlyozta, hogy társaságuk évről évre sokat tesz a madarak védelméért, így a fokozottan védett fehér gólyákért is.

Idén eddig a Kiskunsági Nemzeti Park területén több mint hatvan gólyafészek biztonságossá tételében működött közre az NKM Áramhálózati Kft. A munkák március végén, a gólyák visszatérte előtt befejeződtek. Elsősorban gólyafészek-emelőket szereltek a kisfeszültségű hálózat oszlopaira, így az emelőkre épített gólyafészkek már biztonságos távolságban vannak a villamosenergia-hálózattól.

Csala Gabriella kifejtette, hogy az NKM Áramhálózati Kft. az új hálózatait úgy építi és tervezi meg, hogy azok a madarak számára biztonságosak legyenek, a már meglévők madárbaráttá alakítására pedig évente több száz millió forintot fordít.

Emellett a cég szakmai és civil szervezetek bevonásával több évtizede valósít meg madárvédelmi programokat. Ilyenek például a vezetékkel ütközés elleni védelemre, a költőhely biztosítására, valamint az áramütés elleni védelemre kidolgozott programok. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy még nagyon sok veszélyes szakasz vár átalakításra, különösen a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívül található oszlopoknál.

agrotrend.hu / baon.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés